A Martosi Szabadegyetem kiemelt fővédnöki fóruma előtt a Minority SafePack polgári kezdeményezés szervezői ültek le egy asztalhoz. A beszélgetést Pappné Farkas Klára, az Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért igazgatóságának elnöke vezette. Az elnök asszony kifejezte, hogy a FUEN ernyőszervezete alá tartozva közös céljuk, hogy emberközelivé tegyék azokat a gondolatokat, amelyek megvalósulásáért már több éve küzdenek.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség külügyi titkára beszámolt a Minority SafePack kezdeményezés további útjáról. Az aláírásgyűjtés egy nagy Kárpát-medencei közös témává nőtte ki magát. Társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek is jelentős számban csatlakoztak az aláírókhoz. A Felvidékről 70 ezer aláírás érkezett. Ugyanakkor az elnök elismerte, nem volt könnyű teljesíteni a közel egy év elvárásait, megküzdöttek az eredményességért. Feltárta, hogy vannak ellenségei a kezdeményezésnek, de Európa-szerte látható volt, hogy több a támogató.
Az sem elhanyagolható, hogy Európában vannak olyan kisebbségek, amelyeknek nem kell harcolniuk azért, hogy törvények szülessenek a védelmükben. Mégis jelentős gesztusértékkel bír, hogy olyan országok is aktivitást mutattak, mint Dánia vagy Spanyolország. Az itt élők is megtalálták azt az elemet ebben a kezdeményezésben, amely hozzájuk közel áll. Ugyanakkor fájó, hogy Ausztriában és Németországban nem sikerült teljesíteni az előírt kvótát.
Ám mindez csupán az első mérföldkő volt. Most majd át kell nyújtani az EU Bizottságának az aláírásokat, ami után három hónap mérlegelési idő áll rendelkezésre a vélemény kialakításához. Valószínű, hogy politikai állásfoglalás megfogalmazása várható. Viszont a FUEN még nem döntött, hogy az aláírásokkal mikor lép az EU Bizottsága elé. A cél az, hogy az EU-ban jöjjön létre egy olyan keretszabályozás, amely védelmet jelent az őshonos kisebbségi nyelvek számára. A FUEN elnöke szerint a kezdeményezés benyújtásával az EP-választások után várhatóan kedvezőbb szellemű politikai lehetőség alakul ki.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára kifejtette, egy komoly csapatmunka eredménye az a siker, aminek eredményeként 643 ezer aláírást gyűjtöttek össze Magyarországon. Elmondása szerint előzetesen a jogi keretek egyeztetésére volt szükség ahhoz, hogy elkezdhessék a munkát. Az egyik kihívás viszont az volt, hogy nem volt magyar neve a kezdeményezésnek. A politikai támogatás mellett a társadalmi összefogást erősítette, hogy a történelmi egyházak, az önkormányzatok, önkéntesek, egyetemisták, a médiumok, a közjogi méltóságok is a kezdeményezés mellé álltak. Stratégiai partnerek is segítették az aláírásgyűjtést, mint a Magyar Posta. Nagy öröm volt számukra, hogy az utolsó napokban özönlöttek az aláírások, bizonyítva, hogy a jó ügyekért, nemzeti ügyekért, a magyarságért képesek összefogni Magyarországon.
Tárnok Balázs, a téma felvidéki jogász szakértője rámutatott, nagyon fontos volt az, hogy Magyarországon egy civil szervezet, a Rákóczi Szövetség vállalta az aláírásgyűjtést, bizonyítva, hogy össznemzeti ügyről van szó. Tárnok elmondta, hogy ehhez önálló arculatot terveztek, mert egyértelművé akarták tenni a kezdeményezés lényegét. Közelebb akarták hozni az emberekhez a témát, megszólítva a társadalom minden rétegét.
A sikertörténet, a közel 1,3 millió aláírás összegyűjtése hatalmas csapat munkája, hiszen az aláírások több mint felét Magyarország adta, míg Kárpát-medencei viszonylatban 900 ezer aláírás érkezett. A kezdeményezés mögött arcok, személyek vannak, akik fontosnak érzik, hogy közös erőfeszítéseiknek európai szinten legyenek eredményei.
