Fotó: pixabay.com

A fenti kérdés eddig jobbára az „akarsz-e adót fizetni” kategóriájú csacskaságok közé tartozott, talán azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy utóbbit mindig meg lehetett oldani valahogy okosba’. A márciusi és októberi macerát azonban aligha. Eddig. Talán.

Mert most nem más, mint a nép kegyelméből (meg nem) választott Európai Bizottság kéri ki a véleményünket – valamennyiünkét – a téli és a nyári időszámítással, azaz az óraátállítással kapcsolatban. A Bizottság júliusban indította el ezzel kapcsolatos nyilvános konzultációját (hivatalos nevén: Nyilvános konzultáció a nyári időszámításról).

Mint a felhívásban fogalmaznak: „a Bizottság képet kíván alkotni arról, hogy az európai polgárok, valamint az érdekelt szervezetek és a tagállamok miként vélekednek a jelenlegi nyári időszámítás esetleges módosításáról.”

Ismerve az évi két óramutató-macerálás körüli össznépi felhorgadásokat például a közösségi hálókon vagy éppen a vasárnapi ebédre megterített asztalnál, a válasz minden bizonnyal elég egyértelmű lesz. Ehhez azonban az kell, hogy valóban mindenki, akinek eddig megvolt a maga sommás véleménye az óraátállítás „intézményéről”, az most el is mondja, mert augusztus 16-át követően – eddig tart a konzultáció – már késő bánat lesz.

Ehhez egy nagyon egyszerű, néhány kérdésből álló, az EU valamennyi nyelvén, így magyarul is elérhető kérdőívet kell kitölteni, néhány szükséges adat megadása mellett. A magyar kérdőív IDE KATTINTVA érhető el közvetlenül, magáról a konzultációról pedig ITT olvashatunk bővebben.

Nyári időszámítás az Unióban – miről is van szó?

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az Unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.

A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett a szabadidős tevékenységekre, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani.

Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén.