A szombaton megtartott izsai falunap két legkiemelkedőbb eseménye az Almásfüzitővel 15 évvel ezelőtt aláírt együttműködési nyilatkozat megerősítése és a székelykapu avatása volt.
A falunap felvezetéseként délelőtt a községi hivatal üléstermében Izsa és Almásfüzitő képviselő-testületei ünnepélyes keretek között megerősítették a 2003. június 30-án aláírt testvértelepülési kapcsolatot.
Dittel Tibor, Izsa község hivatalvezetője köszöntötte a megjelenteket, Almásfüzitő küldöttségét, Beró László polgármestert, Murony község küldöttségét Ladányi Lászlóné alpolgármester vezetésével, Domin Istvánt, Izsa község polgármesterét, Karánsebesy Lukácsot, Almásfüzitő, illetve Tóth Kurucz Máriát és Sámson Ferencet, Izsa korábbi polgármestereit.
„A két község a Duna két partján légvonalban alig pár száz méterre, szinte látótávolságra fekszik egymástól, ezért kézenfekvő volt a határon átnyúló kapcsolat kiszélesítése. A kezdeményezés az Almásfüzitői Baráti Kör érdeme. A lehetőségeket kihasználva a 2001-es május elsejei lovas napon a két község szervezésének kezdeményezésére határátkelőt létesítettünk a Duna parton és az Almásfüzitői Sporthajó Egyesület jóvoltából vízi úton is meglátogattuk egymást” – idézte fel a kezdeteket a hivatalvezető.
A két községet a Dunán kívül az is összeköti, hogy Almásfüzitő kataszterében az Azaum nevű római kori tábor nyomaira bukkantak, Izsán pedig a Kelemantia – Leányvár tábor működött, amit az UNESCO világörökségének részévé akarnak nyilváníttatni.
A 15 évvel ezelőtt aláírt szerződés egyik gyümölcseként a falu vezetősége mellett mindkét oldalon több civil szervezet is elmélyítette baráti kapcsolatait. Látogatják egymás rendezvényeit, így az Almásfüzitői Napok programjait, valamint az ottani borversenyt és más eseményeket.
A legfontosabb terület, amelynek komoly anyagi viszonylata is van, az uniós pályázatok sikeres lebonyolítása. Miután a pályázatuk sikert aratott, a kapott uniós támogatásból a Duna mindkét oldalán olyan épületek, táborhelyek épültek, ahol nyaranta diákok üdülhetnek, és gyarapíthatják a római korral kapcsolatos ismereteiket.
Az elmúlt 15 év alatt még nem került sor a nyilatkozat megerősítésére. A mostani esemény apropóját egy újabb, immár Interreg V-A pályázat adta. Annak keretében Izsán iparművészeti műhely épül a helyi Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum udvarában, illetve két római őrtorony a falu két végén, Almásfüzitőn pedig az Azaum tábort szeretnék új létesítményekkel bővíteni. Az ünnepségen az eddig közösen elért eredményeik felsorolása mellett köszönetet mondtak mindazoknak a korábbi polgármestereknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét fél számára gyümölcsözővé váljon a kapcsolat.
A falunap délután a Faluház előtti téren a székelykapu avatásával folytatódott. A verséneklő Foglár Gábor és Szeles Zoé végzős óvodás éneke után a község polgármestere, Domin István mondott ünnepi beszédet.
„Sokadik alkalommal találkozunk Izsán a falunapon, de ritka az olyan alkalom, amikor a jelképeinket gyarapítjuk. Most ezt tesszük egy hagyományos székelykapu átadásával. Azt tartják, hogy mikor a székely ember kivágja a fát, megsajnálja és faragni kezdi. Addig faragja, míg a lelkét belefaragja a fába. Így születik a székelykapu és válik a székely ember lelkévé, amely ma már a magyarság szimbóluma az egész világon.
Mit is jelent számunkra ez a kapu? Őseinknél a kapu, a ház, az ajtó nőiségi jelkép volt. Ezen keresztül tudunk mindenkor hazatalálni. A templomtorony és a kapu mutatja az otthont. Ha valakit szívesen látunk, annak kaput nyitunk, ha valakinek kaput mutatunk, annak a társaságára nem vágyunk. A mi kapunk, itt, Izsa központjában a kezdetet jelöli, azt a kezdetet, amivel nyitni kívánunk a helyiek és a távolabbról érkezők felé. Ez a hely azt mutatja, hogy az izsaiak mindig befogadók voltak és ezután is szívesen látnak mindenkit, aki békével és szeretettel érkezik. Egyszersmind jelezzük, hogy aki ide jön, annak el kell fogadnia a hagyományainkat és az életmódunkat ahhoz, hogy vendégből hazaivá válhasson körünkben. Egy olyan kaput avatunk most, ami mindenki előtt nyitva áll, hiszen mi vendégszerető település vagyunk.
Ez a kapu lesz az, ami minden falunkból elszakadt izsainak mutatja, hogy hazavárjuk és a község, a szülőföldje mindig kitárja előtte kapuját. Tetején a galambdúc az innen elszármazott lelkek mindenkori otthonát szimbolizálja” – zárta beszédét a polgármester.
A kaput Szabó Miklós, az egyházközség római katolikus plébánosa áldotta meg. A szalagot a székelykapu alkotója, a székelyudvarhelyi Felszegi Sándor és a község polgármestere vágták át. Az ünnepség a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Ezt követte a főzőverseny kiértékelése, a bősi Tatai Róbert zsűrielnök vezetésével, aki a részvevőknek dedikálta a közelmúltban megjelent szakácskönyvét, amelyben hagyományos magyar ételek szerepelnek picit újragondolva. A marhagulyásfőző-versenyt a H & O csapata nyerte, megelőzve a helyi Matica slovenská és a képviselők csapatatát.
A közösségkovácsoló falunap további programját kézműves vásár, családi és gyermekműsorok, rétesnyújtó-bemutató, ügyességi, sörivó-, és az erős emberek versenye gazdagította. Fellépett Korpás Éva népdalénekes és zenekara, a For You Acapella Vocal Group, a naszvadi Visa citerazenekar, Peter Šrámek énekes, az operettrészleteket előadó Bősi Szabó László és Dóka Zsuzsa, valamint az R-GO együttes, illetve a tombolahúzás és a tűzijáték sem maradhatott ki a kínálatból.
