A gútai Nagyboldogasszony-templom harangja szól ma délben a Kossuth Rádióban
Pénteken, április 12-én, a felvidéki kitelepítettek országgyűlési emléknapján a Kossuth Rádióban a gútai katolikus templom harangja jelzi a delet, a beneši törvények miatt meghurcolt magyarokra, az etnikai tisztogatás jellegű kitelepítésekre, deportálásokra való emlékezésül és emlékeztetőül.
Kácsor Zsolt mélyrepülése
Kácsor Zsolt tavaly éppen december 24-én tette közzé írását a Népszava oldalain Történelmi lecke tolvajoknak címmel. Egy magára valamit is adó lap nem tenne közzé egy ilyen írást megjegyzés nélkül. Vagy inkább mellőzné az ilyen szégyenteljes írásokat. Röviden tekintsük át sajátosan torz szemléletét.
Göncz Árpád 1938-ban született cikke Rimaszombatról
Göncz Árpádot november 6-án temetik Budapesten. Közismert, hogy volt köztársasági elnök fiatalon tagja volt a cserkészmozgalomnak, az alábbiakban rimaszombati élményeit idézzük vissza. A...
Hatvan évvel ezelőtt a tiszta lelkű Esterházy János rabként hunyt el
Gróf Esterházy János 56 éves korában a morvaországi Olmütz/Olomouc közelében lévő Mírov erődfegyházának kórházában tizenkét év kényszermunka és raboskodás után 1957. március 8-án eltávozott...
„Akiben teljes lett az idő” – Ady Endrére emlékezünk 145. születésnapján
Az egyetemes magyar irodalom legkiemelkedőbb alakja, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőóriása 1877. november 22-én született Érmindszenten.
Néhány róla szóló jellemzéssel, gondolattal idézzük fel...
Emlékezés a kilencven leventére a ligetfalui temetőben
Janics Kálmántól tudunk a még mindig eltitkolt tömeggyilkosságról, ami 1945 július elején történt Ligetfalu határában. E térségben bekövetkezett békét arra használták...
A magyar hajnalhasadás kezdete
Hetvenkilenc esztendeje, 1938. november 2-án született meg az első bécsi döntés, amelynek értelmében a Felvidék és Kárpátalja déli része ismét magyarrá vált: 11.927 km²...
Jogfosztottság, kényszermunka és kitelepítés
Az anyanyelv használatának tiltása, állampolgári jogoktól való megfosztás, vagyonelkobzás, kényszermunka és kitelepítés – ezzel kellett szembenéznie a felvidéki magyarságnak 1945 után. Az Eduard Beneš...
Lehár emlékének megőrzése kötelességünk
Lehár Ferenc 1870. április 30-án látta meg a napvilágot a felvidéki Komárom városában. A világhírű zeneszerző szinte egész életét Ausztriában élte le, ennek ellenére...
Az aradi vértanúkra emlékezünk
Százhatvan évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki az 1848-49-es szabadságharc tizenkét honvéd tábornokát és egy ezredesét Aradon, Pesten pedig az első felelős magyar...
Sértő Kálmán, az elfelejtett költő
Legjobb verseiben visszatükröződik a népmesék, a balladák íze, Szenczi Molnár Albert, a kuruc énekesek, Csokonai, Arany, Ady hite és önfegyelme, a magyar nő és a falu csaknem vallásos tisztelete, a kisemmizett, megalázott magyarok szenvedése.
Apponyi Albert tévedése
Hogy Beneš úr valaha bocsánatot kért volna tőlünk az általa elrendelt, népirtással felérő jogfosztásokért, arról nem tudok. A „Slováci, Prepáčte” azonban valós tényre alapul. Apponyi Albert rádöbbent a magunk hibájára.
