Néhány évvel ezelőtt Kulturális Máértnak nevezte az egyik résztvevő ezt a találkozót, melyre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet szervezésében kerül megrendezésre minden évben.
A kétnapos tanácskozás résztvevőit – a rendezvényt jelenlétével Rudolf Schuster, Szlovákia volt államfője is – a szervezők nevében Hegedűsné Majnár Márta, a BAZ megyei közművelődési intézet vezetője, Tállai András, Mezőkövesd polgármestere, Ódor Ferenc, a BAZ Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte. Mindhárman a határon túli kultúraközvetítők felelősségteljes munkájáról szóltak, arról, hogy Magyarországnak, Szlovákiának, Romániának, Szlovéniának az EU-hoz való csatlakozása nem oldotta meg automatikusan a kisebbségi létproblémákat. Az új helyzet új kihívásokat teremtett, ezekre új válaszokat kell adni. Látni kell azonban azt is, hogy az új helyzet új lehetőséget is nyújt számunkra. Tudunk-e élni ezekkel az új lehetőségekkel? Tudunk-e egységes, összehangolt akciókat szervezni a régió felemelkedése érdekében, közös pályázatokon részt venni, vagy az történik, hogy az egymás mellett élő közösségek egymással rivalizálva, a másik törekvéseit kioltva versengésbe kezdenek? Ez utóbbi gondolatokkal kezdte vitaindító előadását Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Mert látnunk kell azt is, hogy az utóbbi másfél évtizedben egyfajta intézményalapítási munkaverseny alakult ki egyes határon túli közösségeknél. Igencsak fontos, hogy a bennünk levő mentális határokat fel tudjuk oldani, hogy a szimbolikus politikai törekvésektől a realitások felé induljunk el. Hogy felismerjük: mennyire fontos az illető többségi nemzet tagjaival való együttműködés. Eljött az ideje a varratmentes Európa megvalósításának: Schengen lebontotta a határokat, a történelmi régiók most élhetnek az új, földrajzi helyzetükből adódó lehetőségekkel.
A siránkozás helyett a stratégiai modellek kidolgozása, azok megvalósítása a jelen legfőbb feladata. Ennek a munkának a koordinálására vállalkozott a MeH. Az intézményvezető beszélt a kárpát-medencei fejlesztéspolitikai központok létrehozásának szükségességéről, s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy térségünkben a humán tőke fejlesztése kell, hogy prioritást élvezzen.
A mindenkori magyarországi kormányok a belpolitikai érdekeiknek megfelelően valósítják meg a külhoni magyarok támogatását, állapította meg dr. Öllös László, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Aki a jelen legfontosabb feladataként azt jelölte meg, hogy fel kell adni a mostani ellenségképet, mert csak a környezetére nyitott, az új kihívásokkal szembenéző, a minden tekintetben felkészült magyar közösségek maradnak életképesek.
Schengen után Magyarország leértékelődött a határon túli nemzetrészek szemében. Magyarország képtelen hiteles üzeneteket küldeni a határon túlra. A magyar-magyar viszony a magyar nemzet identitáspolitikai problémája. A támogatások elosztása terén átláthatatlanok a döntési és elosztási mechanizmusok. A fenti súlyos megállapításokat Bárdi Nándor, az MTA ENKI tudományos kutatója tette előadása során, aki a mindent átfogó globális stratégiai tervek kidolgozása mellett a regionális fejlesztési tervek fontosságára hívta fel a figyelmet. Figyelmeztetett: ezek a tervek egyelőre nem léteznek. A magyarországi támogatáspolitika egyik legfőbb hiányossága, hogy a sok igyekezet ellenére a központ nem ismeri a határon túli társadalmak, az azokat meghatározó alrendszerek gondjait.
A magyar kormány támogatáspolitikájáról szervezett pódiumvita során Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke felvázolta azokat a korszakokat, melyek a határon túli magyar kisebbségek elmúlt két évtizedét jellemezték. A kezdeti, rövid túlélési szakaszt követte egy rehabilitációs, revitalizációs szakasz – 90-es évek -, majd a stratégiai építkezési szakasznak kellett volna következnie, amikor is a határon túli magyarságintézményeket korszerűsítik, működésüket hozzáigazítják a mai kor elvárásaihoz. Sajnos a belpolitikai csatározások, a támogatáspolitika következetlensége miatt ez a munka csak kínkeservesen halad előre.
Ma már világos mindenki előtt, hogy a határon túli kisebbségek, ha csupán az anyaország anyagi és erkölcsi támogatására számítanak, nem tudnak igazi eredményeket elérni. A magyar közösségek gyakran nem ismerik fel az egymásra utaltság, az együttműködés kényszerét. Az egyoldalú támogatásokat fel kell váltania az együttműködésen, a partnerségen, a szolidaritáson alapuló közösségépítésnek, mondta Varga Attila, a romániai parlament képviselője. A magyar kisebbségek számára nem az elzárkózás, hanem a nyitottság lehet hosszú távon az üdvözítő.
Az ukrán kormány semmilyen civil kezdeményezést nem támogat anyagilag, így a kárpátaljai magyar társadalmi, szakmai szervezetek anyaországi támogatásra vannak utalva. Annál is inkább, mivel a helyi mecenatura még ugyancsak gyerekcipőben jár, állapította meg Dupka György, a MÉKK elnöke, aki a pódiumvitán a kárpátaljaiakat képviselte. A schengeni rendszer bevezetéséből eredő kapcsolattartási nehézségeket talán le tudjuk győzni azáltal, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően az utóbbi néhány esztendőben közel száz kárpátaljai magyar település legfontosabb közintézményében biztosított az Internet-hozzáférhetőség.
Szarka László, a MTA ENKI igazgatója véleménye szerint a pártpolitika felzabálta az összmagyar diskurzust. Pedig ez most nagyon hiányzik. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarország önmagával határos, s még inkább azzal a tévhittel, hogy Budapesten jobban tudják, mire van a helyi magyar közösségeknek szüksége, mint ők maguk. A magyar-magyar párbeszéd újragondolásához, újraindításához közös lelkiismeretvizsgálatra van szükség, melynek a továbbiakban még inkább ki kell használnia az újragondolt, szomszédságpolitika nyújtotta lehetőségeket.
Balogi Csaba, a Szülőföld Alap igazgatóhelyettese a támogatási prioritásokról, az alapítvány működési elvéről beszélt. Tájékoztatott arról is, hogy az alap a legközelebbi pályázatokat február folyamán írja ki.
Harsányi László a Nemzeti Kulturális Alap elnöke beszámolt róla, hogy az általa vezetett intézmény 2008-ban három fő témára koncentrál. Először is a reneszánsz év méltóképpen való megünneplésére, hogy ez a mozgalom igazi újjászületést hozzon a magyar kultúrában, közéletben, oktatásban. Százéves a Nyugat folyóirat, ez a másik kiemelt téma. Negyven éve volt a prágai tavasz, ekkor kezdődtek a nyugati diákmozgalmak. A fenti témákhoz kapcsolódó rendezvények támogatásával az NKA a magyar társadalom szellemi megújulásához kíván hozzájárulni. A tanácskozáson elhangzott számos előadás mellett többsikeresen működő alkotóműhely is bemutatkozott. Sor került a programok, alkotók, művészeti csoportok börzéjére, ahol a különböző régiókból érkezettek a 2008-as kárpát-medencei programokról érdeklődhettek. Este a Mezőkövesdi Közösségi Ház égisze alatt működő művészeti, hagyományőrző csoportok színpompás gálaműsort adtak.
Kovács Elemér, KárpátInfo, 2008-01-18
Kapcsolódó írások:
