Felségsértés következményekkel címmel közölt részletes, háttérrel kiegészített tudósítást a Die Presse osztrák lap szombati számában a magyar-szlovák viszonyról.
A konzervatív szellemiségű lap pozsonyi tudósítója beszámolójának elején megállapította, hogy a két szomszédos ország úgy viselkedik, mintha egyéb problémájuk nem is volna, holott a szlovákiai munkanélküliség a gazdasági konjunktúra ellenére is változatlanul a legmagasabb szintű az egész Európai Unióban, Magyarország pedig, az átalakulási folyamat egykori mintaállama, csak úgy recseg-ropog gazdasági és belpolitikai eresztékeiben. A két ország vezetői azonban ahelyett, hogy azon törnék a fejüket, miként tudnának esetleg közösen megoldást találni az őket sújtó problémákra, arról vitáznak, hogy melyikük és milyen alapon sértette meg a másikat.

A kölcsönös csipkelődések most ismét ahhoz vezettek, hogy lemondtak egy magas szintű látogatást – húzta alá a tudósítás arra utalva, hogy magyar részről elálltak Gyurcsány Ferenc és Robert Fico tervezett találkozójától. Pozsony benyomása szerint a magyar félnek csak egy ürügyre volt szüksége ehhez: az ürügyet a nacionalista Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjének készségesen szolgáltatta is, ezúttal Szent Istvánt sértő kijelentésével. Az észak-szlovákiai szájhős évek óta egyetlen egy alkalmat sem mulaszt el arra, hogy goromba magyarellenes kirohanásaival mulattassa italt kedvelő híveit – jegyezte meg a tudósító, egyszersmind felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az SNS tagja a kormánykoalíciónak, Slota pedig a párt vezetőjeként a koalíciós tanácsnak.

A tudósítás részletesen ismertette a legújabb fejleményeket – a tankönyvvitától a Szent Istvánt “lovas bohócnak” tituláló kijelentésen és a nagykövetek kölcsönös behívásán át a kormányfői találkozó lemondásáig -, majd rámutatott: a kölcsönös piszkálódások évek óta mérgezik a légkört a két szomszédos ország között. Leggyakrabban választási kampány idején vagy akkor fordul elő az ilyesmi, amikor valamelyik párt népszerűségi mutatói a mélybe zuhannak. A gyújtószikrát az egyik oldalon jobbára a Slota-féle párt soraiban, a másikon pedig többnyire Orbán Viktor ellenzéki vezető és a különböző nacionalista csoportok részéről csiholják.

A Die Presse írása szerint Orbánnak sosem bocsátják meg Szlovákiában, hogy nemcsak tízmillió magyar állampolgár, hanem a szomszédos országokban élő magyarok képviselőjének is nevezte magát, ami beleillik a “trianoni igazságtalansághoz” kötődő, azon keresztül pedig a fennálló országhatárokat megkérdőjelező magyar mítoszba. Ezzel szemben Szlovákiában ezeréves elnyomásnak állítják be, hogy az ország a történelmi magyar királysághoz tartozott.

A lap kiemelte, hogy jelenleg elsősorban Magyarországon figyelhető meg egyfajta radikalizálódás. Szlovákia ugyanis sok gazdasági mutatószámot tekintve megelőzi a szomszédját: ott a leggyorsabb a gazdasági fejlődés az unióban, és az ország 2009-től bevezeti az eurót. Magyarország viszont a költségvetési hiányt tekintve leghátul kullog, és még messze van az euróövezethez való csatlakozástól.

Mindemellett Robert Fico (szlovák kormányfő) is mind gyakrabban üt meg a tőle megszokott korrupció- és elitellenes retorika mellett nacionalista hangot, ami szemmel láthatóan célba talál a választóknál, legalábbis ezt igazolják az álomszerűen magas közvélemény-kutatási adatok – húzta alá a konzervatív osztrák újság.

Echo Tv