A Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség Rimaszombati Pedagógiai Központja a közoktatási törvénnyel kapcsolatban regionális konferenciát rendezett Rimaszombatban, amelyen Szádalmástól Losoncig jöttek el az alapiskolák igazgatói és pedagógusai, hogy megosszák gondjaikat, kételyeiket, netán pozitív élményeiket a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. A jogi norma számos új rendelkezést vezet be. A kötelező állami művelődési programot az iskolák mintegy 30 százalékban a saját elképzeléseik szerint alakíthatják át. Csökken az osztályok létszáma, kötelezővé válik két idegen nyelv tanulása, és az oktatási rendszer részévé válik az óvodai nevelés utolsó éve, amely ingyenes lesz.
A törvény egy több éves folyamatot indít el, amely jelen pillanatban az alapiskolák első és ötödik valamint a középiskolák első évfolyamát érinti. Ahogy a konferencián is kiderült, a pedagógusok is különbözőképpen viszonyultak az új feladatokhoz, amely egy pedagógiai program és helyi tanterv kidolgozását vonja maga után. Vannak, akik már dolgoznak ezen, mások egy sablonra várnak, amelyet majd megtölthetnek tartalommal. De nem mellékes az egyeztetés a fenntartóval, a szülőkkel és a kisiskolák esetében azzal a teljes szervezettségű iskolával is, ahová a gyerekek többsége jelentkezik majd. Az igazgatók több iskolázáson is részt vehettek, de a jelek szerint számos kérdőjel maradt. Az új törvény számos esetben merít a már működő magyar és cseh közoktatási törvényből, így lehetőség van rá, hogy akár a magyar Nemzeti Alaptantervet is felhasználják. Többen is kritizálták, hogy nem gondoltak a többszörösen is hátrányos helyzetben lévő régiókra, ahol teljesen fölöslegesnek tűnik a két idegen nyelv oktatása. Lukács Annamária almágyi igazgató beszámolt arról, hogy már évekkel ezelőtt kidolgoztak egy A és B variánst, s a tanulók szellemi képességei és érdeklődési köre szerint osztották meg az órákat. Nagyon jó reál szakos tanáraik vannak, s ezeket nem szeretnék elengedni csak azért, mert a törvény szerinte a humán tárgyakat részesíti előnyben. Több iskolában is kérdőív segítségével próbálták felmérni az igényeket, s mind a szülőket, mind a diákokat megkérdezték, hogy mire lenne igény a délutáni szabad foglalkozás során. Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke, aki a bevezető előadást tartotta, javasolta, hogy a kommunikációra és az anyanyelvoktatásra helyezzék az igazgatók a fő hangsúlyt, s ebbe belefér pl. a drámapedagógia és a bábozás is. De nagyon fontosnak tartja a regionális alapképzést is, hogy a tanulók megismerjék a saját környezetüket, a saját értékeiket, amely talán segít abban is, hogy itt tartsa őket. Készülőfélben van egy Gömör-Nógrád olvasókönyv is. A törvény nagyon sok ponton homályosan fogalmaz, így komoly vita alakult ki arról, hogy mi lesz azokkal az kisiskolákkal, és teljes szervezettségűekkel, ahol a gyerekek létszáma nem éri el a harmincat, illetve a százötvenet. Volt, aki ezt úgy értelmezte, hogy ez csak az új iskolákra vonatkozik, mások viszont ebben nem voltak annyira biztosak, sőt. S tudjuk, ha egy törvény kiskapukat hagy maga után, akkor az aktuális hatalom kénye-kedvén múlik, hogy azt hogyan is értelmezi majd.
Juhász Dósa János, Gömöri Hírlap
