Nem árulja el, hogy a pályáztatást vagy az elnöki mandátum meghosszabbítását támogatja-e majd a hónap közepén Simkó János, a Duna Televízió kuratóriumának kormánypárti elnöke. Annyit azonban elmondott: Cselényi Lászlónak komoly érdemei vannak a csatorna pénzügyeinek rendbetételében. A Fidesz kivételével mindenki őt támogatja. Kizárólag a fideszes kurátorok ragaszkodnak új pályázat kiírásához, a többiek megadnák a hosszabbítás lehetőségét Cselényi Lászlónak, a Duna Televízió jelenlegi elnökének – erősítette meg információinkat Simkó János, a csatornát felügyelő kuratórium elnöke. A testület elnöksége legutóbbi ülésének augusztus 28-i napirendjén már megvitatták volna a kérdést, azonban – a fideszes tagok kérésére és az elnök által gyakorolt gesztus nyomán – arról csak szeptember 11-én tanácskoznak, amikor az ülésen részt vehet Szőcs Géza, a kuratóriumi elnökség tagja is, aki Orbán Viktor kíséretében éppen az Egyesült Államokban tartózkodott augusztus utolsó napjaiban. Cselényinek egyébként a Fidesz szavazatai nélkül is jó esélye van a pályázat nélküli hosszabbításra, amit a médiatörvény lehetővé is tesz.
Simkó szerint a kuratóriumi elnökség kétharmada támogatná ezt a változatot, és a civil kurátorokkal kiegészülő nagykuratórium is újra bizalmat szavazna a tévé jelenlegi vezetőjének. Az elnökségben egyébként hat szocialista és hat ellenzéki jelölt foglal helyet, ám információink szerint az MDF-et képviselő Pálfy G. István és a kormánykoalíció bomlása miatt ellenzékivé vált SZDSZ-jelölt Székely Gabriella is támogatná Cselényi hosszabbítását; nyolc igen szavazattal pedig meglenne a szükséges arány.
A kuratóriumhoz közeli informátorunk azt mondta: a Fidesznek mindegy, ki lesz az elnök, csak ne Cselényi legyen. Szerinte egyébként az ellenzéki párt bizalma – noha korábban éppen az ő jelöltjük volt – már mandátumának legelején, nem sokkal a megválasztása után megingott Cselényiben. Az ok: az elnök nem volt hajlandó végrehajtani pártutasításokat és pártkéréseket.
Simkó mindenesetre megerősítette: Cselényinek jelentős érdemei vannak a tévécsatorna pénzügyeinek konszolidálásában. A tavaly év végén még négyszázmilliós működési hiánnyal záró Duna Televízió idei üzleti tervében a deficitet 250 millióban maximálták. Ez a cél időarányosan – az üzleti terv féléves állása szerint – teljesült is. A kuratóriumi elnök szerint egyébként ősszel egy újabb, úgy nyolcvan embert érintő elbocsátási-takarékossági csomagnak kell életbe lépnie, ám ez elsősorban nem a műsorkészítőket érintené.
– A csatornának éppen hogy több forrás kellene minőségi műsorkészítők és műsorvezetők megvásárlására és megtartására, hiszen a nálunk kinevelt tehetségeket rendre elszipkázzák a kereskedelmi adók és a köztévé – sorolta a sürgős feladatokat az elnök, hozzátéve: a költségvetési támogatásuk még az éves inflációs kiadásnövekedést sem fedezi. – Cél az is – tette hozzá -, hogy a határokon túli területeket is bevonják a „reklámtortába”, mégpedig úgy, hogy a régióban érdekelt és terjeszkedő magyar többségű (vagy érdekeltségű) multik és nagyobb cégek számára dolgoznának ki kedvező üzleti konstrukciókat. Példaként a Molt és a Fornettit említette Simkó.
A kuratóriumi elnök fontosnak tartotta elmondani, hogy a régió uniós csatlakozása után is szükség van a Duna Televízióra, feladatait nem lehet átadni, például a köztelevíziónak. – Speciális tudás és ismeretek birtokában vagyunk, másfelől komoly intézmény és érték a csatorna, amelyet meg kellene őrizni – szögezte le Simkó János.
Népszabadság, Pintér Attila
