A brit frissdiplomások menekülnek a pénzügyi szektorból, női karrier-lehetőségek Szlovákiában, Finnországban a bevándorlókkal számolnának, Portugáliában vészesen fogynak az orvosok.

Világválság: a brit frissdiplomások menekülnek a pénzügyi szektorból

A frissdiplomával rendelkezők kerülik a pénzügyi szektor állásait, és a biztonságosabbnak tartott területeken – a marketingben, a médiában és a kreatív szektorban – próbálják ki magukat, derül ki a Reed.co.uk angol toborzócég 1400 brit frissdiplomást megkérdező kutatásából. A korosztálynak csupán 4 százaléka választaná a pénzügyi munkát, 2 százaléka tartja vonzónak a banki, és 3 százaléka a könyvelői állásokat.

Az elmúlt egy hónapban a nagy angol bankok többezer munkatárstól váltak meg a pénzpiaci válság miatt, a Lehmann Brothers befektetési bank csődje, és más cégek felvásárlása pedig további leépítéseket valószínűsít. A cég elemzésében ugyanakkor rámutat, hogy az új munkaerő ódzkodása a pénzügyi szektortól hosszabb távon hátrányosan befolyásolhatja a szigetország gazdasági lábra állásának sebességét – idézi a Personnel Today.

Nő a nemek közti bérkülönbség Szlovákiában

Szlovákiában a nők nagyobb aránya bír egyetemi végzettséggel, és nagyobb hajlandóságot mutatnak számítástechnikai ismereteik fejlesztésére is, mint férfi kollégáik, ráadásul nagyobb áldozatokat is készek meghozni munkájuk megtartása érdekében. Mindennek dacára, a vezető állások mindössze 30 százalékát töltik be, és átlagosan 27 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – derül ki az Institute for Public Affairs pozsonyi kutatóintézet kutatásából, amit Zora Bútorová vezetett.

Bútorová munkatársaival három éven keresztül végzett gender-kutatásokat az országban, tapasztalataikat a Férfi és Nő Szlovákiában: fókuszban a nem és a kor című könyvben jelentették meg szeptember végén. A tanulmány egy olyan országot tár az olvasó szeme elé, ahol a nemek közti szakadék a munkaerő-piacon egyre mélyült az elmúlt tíz évben, az Európai Unió ezzel ellentétes ösztönzése ellenére. Miközben 1997 és 2006 között az átlagbér 51 százalékkal, a nők fizetése csupán 47 százalékkal emelkedett. Az eleve nagy bérkülönbségek tehát tovább nőttek. Ezen felül, az 1999-2001 közötti gazdasági lassulás utáni hat évben a férfiak foglalkoztatottsága 7,4 százalékkal 68,4 százalékra emelkedett, addig a nőknél mindössze 1,6 százalékos növekedés volt mérhető, így ma csak 53,1 százalék a női foglalkoztatottság aránya. Nem pusztán a fizetések nagyságában élveznek előnyt a férfiak, de több munkalehetőséggel is bírnak. Ez később a nyugdíjak terén is jelentős különbségeket fog okozni. A különbség a munka világának minden szegmensében tetten érhető, azonban a fizetések terén a legnagyobb különbséget épp a legképzettebb munkavállalók körében mérték a kutatók, írja a Spectator szlovák hírportál.

Bútorová szerint az ország uniós csatlakozása után a politikusok kevesebb figyelmet szenteltek a nemek közötti egyenlőség kérdésének, sokak szerint az országban a „feminizmusnál sokkal fontosabb feladatok is vannak”. Mivel a politika láthatóan nem tekinti prioritásnak a probléma kezelését, a kutató szerint civil szervezeteknek, társadalomtudósoknak és maguknak a nőknek kell kezükbe venni az ügyet. A nők ugyanis „passzív adaptációs stratégiájukkal” gyakran maguk betonozzák be gyenge pozícióikat.

Finnországban a második félév végén több mint 60 000 betöltetlen állás várta a jelentkezőket, ezek csaknem fele „nehezen betölthető” pozíció volt. Különösen az ország keleti felében nehéz alkalmas jelentkezőket találni. Eközben az országba bevándorlók szaktudásáról hivatalos felmérés sem készül, holott könnyen lehet, hogy megoldást jelentenének a problémákra – különösen az orvoshiányra. Ha a bevándorlók foglalkoztatottsága utolérné a finnekét, az csak Helsinki városának évente 58 millió euró többletbevételt hozna.

Portugáliába orvosokat várnak, a finnek a bevándorlókra számítanak

Sokat nyerhetnének a finnek a bevándorlók foglalkoztatásával

Az Eurostat kimutatása szerint Bulgária mellett Finnország az egyetlen olyan európai ország, ahol csökkenőben van a tudományos-technológiai szektorban dolgozók száma. Az ország keleti területeit főleg az orvosok és szakápolók hiánya sújtja. Ezeken a területeken megfigyelhető a munkaerő elöregedése is: az 50 és 64 év közötti dolgozók arányát nézzük, az ország a svédek és a horvátok mögött a harmadik legmagasabb aránnyal rendelkezik a kontinensen.

E jelenségek mögött az agyelszívás jelenségének téves társadalmi megítélését sejti az Edvard Johannson által jegyzett, „Finnország baja az agyelszívás?” címet viselő tanulmány. A szerző szerint többen érkeznek az országba, mint ahányan kivándorolnak külföldi munkalehetőségek kedvéért. Azonban általános az a meggyőződés – a kormányzati statisztikákra alapozva –, hogy a kivándorlók magasabban képzett szakemberek. Csakhogy – mutat rá Johannson – az országba érkezőket a statisztikák alapesetben képzettség nélkülinek könyvelik el. Ráadásul, a bevándorlók többsége Kelet-Európából és Oroszországból áramlik Finnországba, az ő végzettségük általában magasabb, mint az Európán kívüli országból érkezetteké – idézi a szerzőt a The Helsinki Times.

A problémát, hogy az ország nem használja ki a külföldről érkezettek képességeit saját munkaerő-éhségének csillapítására, Astrid Thors, a bevándorlásért felelő miniszter is elismerte. “A végzettséget nem vesszük figyelembe. A végzettség elismertetése hosszú, időigényes folyamat, ezen felül a diszkrimináció és a nyelvi korlátok is nehezítik a bevándorlók foglalkoztatottságát” – nyilatkozta a miniszter.

A külföldiek alacsony foglalkoztatása nem csak a betöltetlen álláshelyek felől megközelítve probléma. Ha legalább olyan arányban találnának munkát a bevándorlók, mint a helybéliek, az a szociális kiadások csökkenésével, az adóbevételek növekedésével is járna. A kormányzati Gazdaságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint csak a főváros majd’ 60 millió Eurót spórolhatna évente.

Jelenleg minden tízedik helsinki lakos külföldi származású, 2025-re pedig ez az arány 25 százalékra nőhet. Míg a teljes munkanélküliség mindössze 6 százalék, addig a bevándorlók 17 százaléka nem talál magának munkát. A Helsingin Sanomat hasábjain ismertetett kutatás leszögezi, a kérdés nem csak gazdasági szempontból fontos. A foglalkoztatottság növelése a bevándorlók integrálásának egyik előfeltétele is. Eközben jelenleg a munkaügyi hivatalokban a bevándorlóknak sokszor negyed évet is várnia kell, mire egyáltalán személyes tanácsadáson vehet részt.

A Finn statisztikai hivatal szerint a megpályázható állások 43 százaléka, 25 000 munkakör „nehezen betölthető” minősítésű. Finnországban alaposabban körül kéne nézni, és ki kell használni a lehetőségeket – állapítja meg a The Helsinki Times cikke.

Több külföldi orvost várnak Portugáliába

Ana Jorge egészségügyi miniszter még júliusban kongatta meg a vészharangot: három-négy éven belül kritikus méreteket ölt Portugáliában az orvoshiány. Különösen a háziorvosok, gyerekorvosok, szülészek, urológusok és altatóorvosok hiányoznak a mediterrán országból. Bár a portugálok ellenérzésekkel fogadják a nyelvüket nem vagy nem eléggé beszélő doktorokat, az országnak nincs választása: fokozza külföldi orvos-toborzását, különösen Latin-Amerikában.

Portugáliában jelenleg 4300 külföldi orvos praktizál, ebből 2500-an európai országból érkeztek, hatszázan brazil nemzetiségűek, további 390 fő spanyol ajkú dél-amerikai, 300 pedig Afrikai. A gyógyítókból már most sincs elég. Az állami kórházakban vállalkozói szerződéssel dolgozó orvosok kimagasló fizetéseket harcolhatnak ki maguknak – igaz gyakran okoz problémát a túlfoglalkoztatásuk. A magán-biztosítókkal szerződött „beugró” orvosok több ezer eurót kereshetnek mindössze 24 óra leforgása alatt. Ez az állami alkalmazottak bérének többszöröse. Igaz, a magán-ügynökségekkel szerződött orvosoknak jelentős összeget kell áldozniuk felelősségbiztosításukra is, amiből az esetleges műhiba-perek esetén téríthetik meg a károkat.

Az Egészségügyi Minisztérium határozott lépések kidolgozását ígérte, hogy az állami kórházaknak ne kelljen magáncégek segítségét igénybe venniük borsos áron. Arról azonban nem nyilatkozott a kormányzat, hogy ezt elsősorban külföldiek toborzásával oldaná meg. A The Portugal News Online cikke szerint azonban nem sok egyéb lehetőség maradt, így folytatódik a külföldi orvosok Portugáliába csábítása, a tervek szerint elsősorban Latin-Amerikából.

Human Rent Press