Internetes kiadói portált tesztel, ezért hívta ma tanácskozásra a szlovákiai tankönyvkiadókat az Oktatási Minisztérium. Ján Mikolaj sajtótájékoztatóján mégis a magyar tanítási nyelvű iskoláknak szánt tankönyvek vitték a prímet. A miniszter bejelentette, minden tiltakozást ignorál, számára a legfőbb, hogy Szlovákiában létezik egy hatályos törvény az államnyelvről, és ennek akar érvényt szerezni. A földrajzi és helységnevek használatát a kartográfiai törvényből vezeti le, s mivel az alkotmány lehetővé teszi a nemzetiségi nyelvű oktatást is, ezen belül akarja biztosítani az elsőbbséget a szlovák megnevezésnek. Csak a törvény betartását követeli meg – jelentette ki, hozzátéve: a szövegben első helyen a szlovák megnevezés áll, utána törtvonallal a ragozott magyar nyelvű alak. Erre utasította ma a tankönyvkiadókat.

Ezt a döntést a miniszter egyeztette Dušan Čaplovič kormányalelnökkel, és jelezte a Magyar Koalíció Pártja egyes képviselőinek, igaz, az utóbbiak nem értettek egyet vele. De Mikolaj számára ez politika. Mint ahogy a tankönyvek nyelvhasználata is az, hiszen a miniszter a sajtótájékoztatón maga ismerte be: ezt nem tartja szakmai kérdésnek, ezért a tanácsadó testületével sem egyeztetett róla. Mikolajjal szemben még a parlamentben ülő koalíciós képviselők is szakmai kérdésnek tartják az ügyet, amit szakembereknek kellene rendezni, nem politikusoknak. Így nyilatkozott Dušan Jarjabek a Smer és Martin Fronc az KDM képviselője is. .. Ettől függetlenül hasonló gyakorlatot kíván bevezetni a miniszter a Szlovákiában megjelenő idegennyelv-tankönyvek esetében is. „A törvény az törvény, és az államnyelvtörvény ezekre a tankönyvekre is vonatkozik”– szögezte le a jelenlévő újságírók nem kis megrökönyödésére. Arra a kérdésre pedig, hogy az államnyelvű megnevezésnek hányszor kell megszakítania a más nyelvű szöveget, kijelentette: annyiszor, ahányszor előfordul a szövegben. Ez valószínűleg újdonság lesz annak a 70 értelmiséginek is, aki ma nyilatkozatban ítélte el a magyar tanítási nyelvű iskolába járó gyerekekre ráerőltetni kívánt magyar-szlovák nyelvkeveréket, amely „ durva politikai beavatkozás egy nyelv természetes rendjébe , és csak konfliktushoz, az államtól való elidegenedéshez vezethet”, a mellett hogy a kisebbséghez tartozók alkotmányos jogait és önazonosságát is megsérti.

Pátria, ngyr