Magyarország hét régiójából három az Európai Unió legszegényebb térségei közé tartozik – derül ki az EU statisztikai hivatalának legújabb összesítéséből. Az Eurostat jelentése szerint a régiós versenytársak közül Prága (jelentősen) és Pozsony is megelőzte Budapestet az egy főre eső GDP tekintetében.
Az Európai Unióban az egy főre eső bruttó nemzeti termék 2006-ban (az összeállításban ez volt a bázis év) 23 600 euró volt – a magyar átlag 8900. A két érték közötti olló az elmúlt időszakban csak tovább nyílt, hiszen a magyar gazdaság növekedése a 2006 nyári kiigazítások után elmaradt az uniós átlagtól, ha pedig a régiós országokat (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) nézzük, magyar szempontból nézve még elkeserítőbb a kép.
Az unió leggazdagabb és legszegényebb régiói között egyébként több mint tizenötszörös a különbség. Ha az átlagot száz százaléknak vesszük, a leggazdagabb három régió az EU-ban London belvárosa (336 százalékkal), Luxembourg (267 százalék), valamint Brüsszel 233 százalékkal. Pont kétszer gazdagabbak az átlagnál Hamburg lakói.
A régióból jóval az uniós átlag fölött van Bécs (166 százalék), amelytől már alig marad el Prága (162). Sikerült magát beverekednie az EU 20 leggazdagabb régiója közé Pozsonynak is, az uniós átlag 149 százalékával – ráadásul a város az elmúlt évek dübörgő szlovák gazdasági fejlődésének köszönhetően mostanra tovább javított helyzetén.
Mivel Budapest nem önálló régió, nem szerepel erre vonatkozó adat az Eurostat összesítésében, de a nagyjából 26 600 eurós egy főre jutó GDP értékkel a magyar főváros egy közepesen fejlett német város (Braunschweig 26 400), Észak-Írország (26 000), vagy Katalónia (26 300) szintjét éri el, százalékos értéket tekintve pedig nagyjából az uniós átlag 127 százalékán élnek a főváros lakói. A vidéki régiók közül a 8-9 ezres dunántúli területek is messze leszakadva követik a legszegényebb görög, vagy portugál régiókat, de Magyarországnak ahhoz is kapaszkodnia kellene, hogy a leggazdagabb magyar régióval (Közép-Magyarország, 14 800 euró) valamikor utolérjük a legszegényebb spanyol tartományt (Extremadura 15 100).
Magyarország két leggazdagabb régiójára sem lehet túl büszke. Az egy lakosra eső GDP alapján legmódosabbnak Közép-Magyarország számít a maga 14 800 eurós átlagával. Ezzel a teljesítménnyel a régió elmegy egy átlagos görög régiónak, a legszegényebb spanyol, olasz német vagy francia tartomány átlagát azonban alig közelíti meg, de a svéd vagy brit régiókra már jobb, ha rá sem nézünk.
Ha a Nyugat- és Közép Dunántúlt nézzük, még elkeserítőbb a magyarországi kép. Bár ezen területek lakói országos viszonylatban szerencsésnek érezhetik magukat, a maguk kilenc- és nyolcezres átlagával a legszegényebb portugál régióval sem versenyképesek. A Dél-Dunántúl helyzete még rosszabbbb: a hatezer euró/fős GDP-mutató alig haladja meg a kétharmadát a legszegényebb cseh terület átlagának, a legszegényebb lengyel területekkel azonban még versenyezhetnek, Románai és Bulgária egyes régióit azonban játsszi könnyedséggel lehagyják.
A lista másik végén négy ország osztozik: az EU legszegényebb húsz régiójából valamennyi Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, és Magyarországon található. Az EU három legszegényebb területe: északkelet Románia és északnyugat Bulgária (egyaránt az uniós átlag alig 25 százaléka az egy főre eső GDP), valamint Bulgária középső területeinek északi része (a kissé suta magyar megfogalmazás a hivatalosan Severen tsentralen régiót jelöli) 27 százalékkal. A legszegényebb húsz régió közé tartozik ugyanakkor három magyar is: az Észak-Alföld (40 százalék), Észak-Magyarország (41 százalék), és a Dél-Alföld (42 százalék).
Ha arányaiban nézzük, a legtöbb nagyon szegény terület Bulgáriában van – hat régióból öt. Nyolc régiójából hat tartozik a 20 legszegényebb közé Romániának. Magyarországon hét régióból három van nagyon rossz helyzetben. Lengyelországban ez az arány 16:6. A három legszegényebb magyar régió egy főre jutó GDP-je (Észak-Alföld: 5600 euró, Észak-Magyarország: 5700, Dél-Alföld: 5900).
(www.hirszerzo.hu)
