Megszavazta az Európai Parlament (EP) – a júniusi választások előtti utolsó, strasbourgi plenáris ülésén – a tőkekövetelményről szóló irányelv módosítását. A változtatás célja a bankszektor átláthatóságának növelése és a pénzügyi rendszer felülvizsgálati rendszerének erősítése, a bankszektor megfelelő kockázatkezelésének biztosítása.
Az EP támogatta, hogy a nemzeti felügyelő hatóságok közötti együttműködés erősítése érdekében létrehozzák az európai bankfelügyelők bizottságát (CEBS). A felügyeletek további integrációja érdekében a képviselők ez év végéig jogalkotási javaslatot várnak az Európai Bizottságtól. A cél az európai felügyeleti rendszer kialakítása 2011 végéig.
A megszavazott előterjesztés szerint a bankok a kockázatok csökkentése érdekében főszabályként nem adhatnak saját tőkéjük negyedénél nagyobb hitelt egy-egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak. Ennél nagyobb arányú kihelyezésre csak hitelintézetek között kerülhetne sor, de ennek összege sem haladhatná meg a 150 millió eurót. A képviselők 2011 végéig felülvizsgálnák ezeket a rendelkezéseket, és fokoznák a tagállami jogrendszerek közötti harmonizációt.
Az EU szigorúbb előírásokat kíván meghatározni az értékpapíroknál is. A javaslat biztosítaná, hogy az értékpapírt kiadó intézet legalább az értékpapírosított érték 5 százalékában anyagilag érdekelt maradjon.
Az EP azt kérte, hogy a Bizottság 2009 végéig – a CEBS-szel történő konzultációt követően – ezen visszatartási arány további emelésére tegyen javaslatot.
Az előterjesztés parlamenti vitájában Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő üdvözölte, hogy a jövőben figyelembe veszik a mikrohitelezés sajátosságait.
„Külön szeretném kifejezni köszönetemet az eurózónán kívüli országokkal való szolidaritásért (…), mivel a javaslatom elfogadásával 2015 végéig nem sújtja külön kockázati prémium ezen országok azon hiteleit, melyet többnyire euróban vettek föl az államháztartás vagy a Központi Bank részéről” – tette hozzá Becsey Zsolt. Erről külön közleményt is kiadott a képviselő, amelyben arról tájékoztatott, hogy ez a mentesítés Magyarországnak 10,1 és 12,6 milliárd forint közötti megtakarítást jelenthet 2015-ig.
Felvidék Ma, MTI, ddg
