Megnyílt az út az előrehozott képviselőházi választáshoz Csehországban, miután az alsóház után csütörtökön a szenátus is jóváhagyta azt az alkotmánytörvény-javaslatot, amely lehetővé teszi a képviselői mandátumok lerövidítését és a választás gyorsított eljárásban való kiírását.
A 81 tagú felsőházban a szavazáskor jelen lévő 71 szenátor közül 56-an támogatták az alkotmánytörvény-javaslatot, amelyet a hatályos szabályok szerint az államfőnek sincs lehetősége megvétóznia.
Az előre hozott képviselőházi választásra legkésőbb október 9-én és 10-én kerül sor. A pontos időpontról később döntenek. Az előre hozott választásra azért van szükség, mert a Mirek Topolánek vezette jobbközép kormány március végén elveszítette a képviselőház bizalmát és megbukott. A pártok megállapodása alapján a május 8-án hivatalba lépett Jan Fischer miniszterelnök vezette átmeneti kormány egyik legfőbb feladata éppen az előre hozott választás megszervezése.
A most elfogadott alkotmánytörvény gyakorlatilag szinte azonos azzal a jogszabállyal, amelynek alapján Václav Klaus kormányának bukása után 1998-ban első ízben rendeztek előre hozott képviselőházi választást Csehországban.
A hatályos cseh szabályok szerint az előre hozott választás megrendezése nagyon bonyolult és hosszadalmas, ezért folyamodtak a pártok már másodszor is az egyszeri alkotmánytörvényhez, amellyel módosították az általános szabályokat. Ezt az eljárást azonban egyre többen bírálják. A parlamenti pártok közül a kereszténydemokraták határozottan ellenzik, s szeretnék elérni, hogy az alkotmány tartalmazzon egy általános, mindig alkalmazható, s a mainál egyszerűbb szabályt az előre hozott választásról. Petr Pithart, a szenátus kereszténydemokrata alelnöke jelezte: mérlegeli, hogy a mostani döntést, – amely a párt és több jogász szerint is alkotmányellenes – megtámadja az alkotmánybíróságon.
Felvidék Ma, MTI, Kokes János, ddg