Bajmóc / Bojnice

 

A Nyitra, a Zsitva és a Turóc mente

Bajmóc / Bojnice ősi település, a várkastély alatti barlangban az ősember ötvenezer éves nyomaira bukkantak; a főtér helyén egykor vaskorszakbeli erődítmény állt, amely még a Nagymorva Birodalom idején is fontos település falazata volt. A hegyekben aranyat, vasat és rezet bányásztak. Árpádkori városfalai nyomokban még megvannak, s áll a reneszánsz városkapu is. Bajmóc községről már 1113-ból van adatunk. A XIV. század elején Csák Máté birtokolta; aztán a királyé lett. 1395-től a bajmóci váruradalom földesúri városaként fejlődött. Feldúlták a törökök, aztán Bethlen, majd Thököly hadai, s 1704-ben II. Rákóczi Ferenc kurucai. Egyházi műemléke egy XIV. századi gótikus római katolikus templom egy reneszánsz átépítésű kápolnával. Szépek reneszánsz és barokk polgárházai. Bajmóc vára Szlovákia egyik legmutatósabb várkastélya. Elődjét, amely már a magyar honfoglalás idején is állt, a monda szerint egy Bojník nevű rablólovag építtette. Kezdetben az Árpádoké volt, majd Csák Mátéé, aztán ismét a királyoké, örökölte Mátyás király fia, Corvin János herceg is. A XVI. században a Thurzóké lett, s az élelmes Thurzók a vár alatt fakadó meleg gyógyvízből is pénzt csináltak (a 47,7 fokos hőforrás 1200–1500 m mélységből tör fel, s reumatikus és idegbetegségeket gyógyít). A várat többször kerülgették a törökök, majd Bocskai hadai is, de csak Bercsényi Miklós vette be 1704-ben. Ebben az időben már a Pálffy grófoké volt, 1637-ben vásárolták meg. A várat gróf Pálffy János építtette át utoljára 1890 és 1910 között Huber József pesti műépítész tervei szerint, neoromán és neogótikus stílusban. A várkastélyt az első Csehszlovák Köztársaság idején a cipőgyáros Baťa vette meg, végül 1950-ben államosították. Pálffy János gróf szarkofágja (mely évek óta „könnyezik”) az 1662-ben épített várkápolnában van elhelyezve. A várban ma a Városi Múzeum székel, de a Hunyadi-teremben például hangversenyeket, az Aranyteremben esküvői szertartásokat is tartanak, s az egyes helyiségek egyéb célokra (üzleti tárgyalások, sajtóértekezletek, fogadások stb.) is kibérelhetők, a vendégszobákban pedig szállást kaphat az érdeklődő. A bajmóci várbarlang (30 m mélységben egy 22 m átmérőjű kör alakú terem) Szlovákia legnagyobb látogatható travertinbarlangja. A vár közelében még 1997-ben is kivirágzott a Mátyás király hársfájának nevezett famatuzsálem, mely alatt a legenda szerint Mátyás gyűlést tartott. A fa – melynek megmentésén, illetve életének meghosszabbításán egész szakembergárda dolgozik – törzse 12,5 m átmérőjű, s száraz-korhadt részeinek eltávolítása előtt 36 m magas volt.