Dobsina / Dobšiná/Dobschau
A Szepesség, a Tátrák ás Sáros
Dobsina / Dobšiná/Dobschau községet szász bányászok alapították a XIII–XIV. században. Városi jogokat 1411-ben, Zsigmond királytól kapott. Mivel a környező hegyekben aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, kobaltot, nikkelt, ólmot, higanyt találtak, a város hamar meggazdagodott. 1584-ben a törökök felégették Dobsinát, s rabszíjra fűzték lakóit. Dobsinán alakult meg a történelmi Magyarország egyik első vasolvasztója; Lányi Pálnak, Rákóczi fejedelem iparügyi és gazdasági tanácsadójának hutájában fegyvert is gyártottak a kurucok számára. A városkától 18 km-re van a szlovák Paradicsom tündöklő ékessége, a világ 14 természeti „különcsodájának” egyike, a Dobsinai jégbarlang. A dobsinaiak emberemlékezet óta „hideg lyuk” néven ismerték. 1870 júniusában térképezte fel Ruffinyi Jenő bányamérnök, a következő évben hozzáférhetővé tették, 1887-ben pedig – első barlangként Európában – villanyvilágítást kapott. Nyitott kapuja 972 m magasságban van az 1120 m-es Ducsa-hegy oldalában. Az 1388 m hosszú barlangból 475 m látogatható. A különféle jégképződmények érdekes, szép neveket viselnek. A barlang patinás vendégkönyvében olyan hírességek kézjegyét fedezhetjük fel, mint Petzval József, a sarkkutató Nansen, Jókai Mór és Hviezdoslav.
