Podolin / Podolínec/Pudlein
A Szepesség, a Tátrák ás Sáros
Podolin / Podolínec/Pudlein hajdan kézműveseiről, főleg lenszövő takácsairól nevezetes város a Lőcsei-hegység és a Szepesi-Magura között. Határőrhelyként alakult a XII. században, a lengyel átjárót védte. A tatárpusztítás után IV. Béla lánya, Boleszló herceg felesége, Kunigunda mint saját birtokát építtette fel újra. Erődítést is ekkor kapott a város. Szabad királyi várossá Zsigmond tette 1412-ben, nem sokkal később azonban Podolint is elzálogosította. A várost számunkra az teszi különösen kedvessé, hogy a gimnázium első négy osztályát – német szóra adatván – az itteni piaristáknál végezte Krúdy Gyula. Az ódon kolostor, melynek bolthajtásos folyosóin egykor a kis Krúdy rövid szárú csizmácskái kopogtak, 1600 táján épült a piarista templommal együtt, Lubomirski Szaniszló herceg, a helytartó ugyanis ekkor telepített piaristákat a városba. A kolostor falai között rejtőzött egy ideig II. Rákóczi Ferenc, miután megszökött a bécsújhelyi börtönből. A falon ma kétnyelvű emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben volt kisdiák Krúdy Gyula Podolin és a tátrai tájak nagy szerelmese, a magyar széppróza mestere. A városka főterén álló plébániatemplom a XIII. században épült; belsőleg ma is gótikus, több barokk oldalkápolnával. Számos berendezési tárgya Lengyelországba került. Mária-szobra és freskói XIV. századiak. Barokk főoltárán a Lubomirski hercegek címere, az oldaloltárokon céhjelvények láthatók. A pártázatos harangtorony ún. lengyel vagy szepességi reneszánsz stílusban épült 1659-ben. (Ez a stílus Toscanából lengyel közvetítéssel jutott a Szepességbe és Sárosba). A főtér 62. sz. háza A podolini kísértet című Krúdy-regényből ismert egykori Riminszky-ház. A XVI. században épült Városháza pincéjében a Pod Ratušom (Városháza Alatt) nevű stílusos borozó van; a régi fogadó, mely Krúdy idején a Krakkói Kalaphoz volt címezve, s melynek egyik termében a Szindbád-novellákban megörökített híres tánciskola működött, a szomszédos épület. A temetőkápolna román kori eredetű, de később reneszánsz stílusban alakították át; sok borzalmas monda és középkori legenda fűződik hozzá. A domboldalon lévő temető szélén feneketlen kút vizébe nézhet a látogató. A hozzá fűződő legenda szerint egy veszedelmes banditát fejeztek le itt, az ő levágott feje süllyedt a földbe azon a helyen, ahol most a kút szája tátong. A kút egyébként valóban feneketlen: föld alatti csatorna köti össze a Dunajeccel.
