Talán emlékezünk, hogy amikor valaki valamitől irtózik vagy különösképpen retteg, akkor az alábbi szólással fejezzük ki magunkat: Fél tőle, mint ördög a szenteltvíztől! A mai politikai helyzetet tekintve új szólás van születőben. Fél tőle, mint Fico Orbán Viktortól!

Talán kissé megmosolygtató a hasonlat, hiszen a szlovák kormányfőt Robert Ficót úgy ismerjük, mint egy akaratos, bátor nemzeti hőst, aki a szlovák nemzet szemében maga a Messiás. És egy ilyen erős, ambíciókkal teli politikus féljen Orbán Viktortól, aki mellesleg „még” nem is kormányfő? Nevetségesnek hangzik első látásra, de ha utánajárunk a két politikus pengeváltásainak, akkor megértjük, hogy Fico aggodalma valóban helyénvaló. Viszont Orbán Viktorral való riogatását nemcsak a szlovák oldal használja ki, hanem a magyar baloldal is merít belőle. Eddig ugyanis Gyurcsány Ferenccel nem volt gondja Ficónak, hiszen a tenyeréből evett a magyar miniszterelnök. A FIDESZ-kormány idején elfogadott és életbe léptetett kedvezménytörvényt kimiskárolta és csak látszólagosan törődött a határon túli magyarokkal. Csúnyán mondva, pénzzel próbálta betömni a határon túli magyarok száját, de azt is erősen megcsapolva. Fico és Gyurcsány között nem volt komoly összeütközés, mert a szlovák kormányfő akarata érvényesült mindenben. A komáromi miniszterelnöki találkozó sem hozott áttörést, hiszen Robert Fico ugyanott folytatta, ahol abbahagyta.
Miért fél a szlovák kormányfő Orbán Viktortól?
A kedvezménytörvény óta elég fagyosak a kapcsolatok a két ország között, de Fico kormánya még erre is rátesz egy lapáttal, hiszen a magyarokkal való riogatás mindig szép arányú szavazatot hoz a konyhára és hát a népszerűség is növekszik. Ha probléma van, ha az ellenzék kiszimatol valamit, elég bedobni a régi jó „magyar kártyát” és máris minden meg van oldva. Fico és társainak kapóra jött a múlt heti esztergomi Csáky-Orbán találkozó. Helyzet van! – mondogathatták berkeikben és hamarosan el is kezdődött a „magyarüldözés” és az „orbánüldözés”. Kissé érdekes a szlovák kormánypártok aggodalma ,hiszen egy olyan magyar politikustól félnek, aki semmilyen kormányzati funkciót nem tölt be. „Csak” a FIDESZ elnöke! Viszont már a magyarországi sajtón kívül a világsajtó is úgy tálalja, hogy a legesélyesebb jelölt a kormányfői posztra. Fico és politikustársai is jól érzik ezt és máris támadó állást vettek fel, még ha nem is választották meg kormányfőnek, még ha nem is szólhat bele a két ország közti viszonyba, még ha nincs is neki létjogosultsága a határon túl élő magyarokkal foglalkozni. Megelőző csapást szeretnének mérni a magyar jobboldal prominens alakjára, aki a kedvezménytörvény megalkotása óta intenzív támadások célkeresztjébe került. Nem csak Fico támadta a kedvezménytörvényt és Orbán Viktort, de 2002-ben Dzurinda, akkori szlovák kormányfő is hasonlóan pellengérre állította a magyar kormányfőt, aki akkor Orbán Viktor volt. Ha a jelenlegi magyar kormánnyal a kedvezménytörvény ügyében Szlovákia nem tudna “sikeres egyezségre jutni”, akkor Pozsony a következő magyar kormánnyal is kész tárgyalni a kérdésről – mondta Mikuláš Dzurinda kormányfő a szlovák parlamentben. Már akkor is féltek, de a félelmet Robert Fico és csapata tovább szította és ma már odáig jutottunk, hogy nem csak a Szlovákiában élő magyar lakosságot félemlítik meg és folyamatosan kísérletezik tűrőképességét, de már egy még nem létező magyar kormányfőtől rettegve hívnak össze parlamenti ülést, ami bizonyára sok szép értékes kijelentéssel gazdagítja majd a szlovák politikai adattárat.
Orbán Viktor erős jellemű, karizmatikus politikus, akit sem Dzurinda, sem Fico nem tud eltéríteni eredeti szándékától. Ez pedig nem lehet más, mint a törődés a határon túl élő magyar nemzetiséggel. Nem több és nem kevesebb egyszerűen a gondoskodás, az odafigyelés a nemzet fogalmának leporolása és annak újbóli tartalommal való megtöltése.
Ebből a szempontból érthető Fico aggodalma és félelme, hiszen ő azt szeretné, ha Magyarország csak az országon belül élő lakossággal törődne, a többiekről mondjon le, azokat majd a szomszédos államok kormányai „atyai szárnyuk alá” veszik és gondoskodnak róla, hogy pár évtizeden belül beolvadjanak a többségi nemzetbe.
Ami manapság Szlovákiában megy, egyszerűen nevetséges, hogy az Európai Unió égisze alatt háborúzik a szlovák és a magyar nép. Az érdekképviselet viszont valóban fontos minden nemzetállam számára, így a magyarnak is. Ezért érhetetlen, hogy miért támadják a határon túli magyar képviselőjelölteket a többségi nemzet tagjai. Mindenkinek lehetősége van választani és beleszólnia a politikába! Arról meg már igazán nem tehetünk, hogy a Kárpát-medencében még mindig jóval többen vagyunk mint a szlovákság!

Felvidék Ma, Karaffa Attila