(A levéllel kiegészítve) A szlovák államnyelvtörvény végszavazásának elhalasztását kérte – a magyar külügyminisztérium államtitkárával és az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével egyetértésében – Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke mai levelében szlovák kollégájától, Pavol Paškától, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökétől.
Mint ismeretes, a jogszabály-módosításról előreláthatólag kedden lesz végszavazás a pozsonyi parlamentben.
Szili Katalin levelében kiemeli, hogy a magyar fél, és az Országgyűlés elnökeként ő maga is többször jelezte kifogását a készülő módosítás szellemisége és szövegtervezete miatt. Mint írja, a törvény megszavazásával Európában olyan példa nélkül álló helyzet keletkezik, amelyben kisebbségi állampolgárokat azért büntetnek, mert anyanyelvüket használják.
Levelének végén a házelnök asszony felkérte szlovák kollégáját, hogy a két parlament külügyi bizottságainak találkozójáig, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig és a két külügyminisztérium konzultációjáig ne tartsanak végszavazást a tervezett törvénymódosításról.
* * *
Információink szerint a levelet még hétfőn este megpróbálták kézbesíteni a Kassán tartózkodó Pavol Paškának, aki azonban kitért ez elől. Ezért a levelet kedden reggel Váradi Lajos, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének első megbízottja kézbesíti Pozsonyban, a szlovák parlament elnöki hivatalában.
Szili Katalint azért is meglepte a szlovák államnyelvtörvényről való végső szavazás napirendre tűzése , mivel szlovák kollégája 2009. március 12-i találkozójukon a szavát adta, hogy útját állja egy olyan jogszabály-módosításnak, amely hátrányosan érinti a kisebbségek anyanyelvhasználatát. Balázs Péter és Miroslav Lajčák külügyminiszter 2009. május 13-i találkozóján a szlovák fél ugyancsak megígérte, hogy az államnyelvtörvény módosításának második olvasata előtt a magyar féllel kétoldalú szakmai konzultáción tekinti át a szigorítással kapcsolatos magyar jogi álláspontot. Az ilyen konzultációra viszont a magyar fél kérése ellenére nem került sor. A parlamentben történtek viszont ellentmondanak a szlovák fél szavahihetőségének.
* * *
A levél:
Pavol Paška elnök úrnak
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Pozsony
Tisztelt Elnök Úr!
Meglepődve és fokozott aggodalommal értesültem arról, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa múlt hét folyamán megkezdte és le is zárta a 270/1995. számú államnyelvtörvény módosításának második olvasatban való tárgyalását, és a végszavazást 2009. június 30-ára tűzte ki.
A törvény tervezett szigorításával kapcsolatban magyar részről több ízben jeleztük a szlovák fél irányában kisebbségpolitikai és emberjogi jellegű kifogásainkat. Ezekről személyes találkozóinkon, illetve írásban én is tájékoztattam Elnök urat.
Az emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus rendszerek – így az EU tagállamai – körében példátlan, hogy egy ország olyan jogszabályt alkosson, amely lehetővé teszi, sőt előírja olyan esetek szankcionálását, amikor az állampolgároknak egy nemzeti kisebbséghez tartozó tagjai a nyilvános érintkezésben – saját anyanyelvüket megelőzően – nem nyilvánulnak meg a többségi nemzet anyanyelvén.
Az ilyen szabályozás és a szankció kilátásba helyezése elbátortalanítja a kisebbséghez tartozó állampolgárokat anyanyelvük nyilvános használatában, és felbátorítja a többségi nemzet tagjait, hogy fellépjenek azokkal a kisebbségekhez tartozó állampolgárokkal szemben, akik ragaszkodnak anyanyelvük szabad használatához. Mindez súlyosan veszélyeztetheti a társadalmi békét és stabilitást.
2009. március 12-i találkozónkon Elnök úr szavát adta garanciaként, hogy nem engedi a törvénymódosítás olyan formáját a parlament elé, amely – a már megszerzett jogaiban –hátrányosan érinti a kisebbségek anyanyelvhasználatát.
Balázs Péter és Miroslav Lajčák külügyminiszter urak 2009. május 13-i találkozóján a szlovák fél ígéretet tett, hogy a törvénymódosítás második olvasata előtt a magyar féllel, a megküldött írásos aggályokat és kifogásokat is figyelembe véve, kétoldalú szakmai konzultáción tekinti át a szigorítással kapcsolatos magyar jogi álláspontot.
A külügyminiszteri megállapodás alapján a Magyar Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága írásban kérte szlovák partnerét konzultáció biztosítására, amelyre eddig nem került sor.
Ismereteink szerint a szlovák diplomácia úgy tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, hogy törvényhozásuk második olvasatban nyár végén tárgyalja meg a törvénymódosítást, ezért még azt megelőzően sor kerülhet a kisebbségi főbiztos jelenlétében történő egyeztetésre.
Mindezeknek, valamint a szlovák fél szavahihetőségének ellentmond a második olvasat immár bekövetkezett, valamint a végszavazás tervezett időzítése.
Szeretném emlékeztetni Elnök urat, hogy eddigi kapcsolataink során magyar részről nyitottságot tanúsítottunk a szlovák fél által problémaként megjelölt kérdések közös áttekintésére, amint az például parlamenti bizottságaink év eleji konzultációsorozatán is történt.
Mindezek alapján felkértem az Országgyűlés Külügyi Bizottságát, hogy – amennyiben a szlovák fél a Magyar-Szlovák Alapszerződés szelleméhez igazodva lehetővé teszi – soron kívül folytasson egyeztetést szlovák partnerével a szlovák államnyelvtörvény tervezett módosításával kapcsolatos magyar kifogásokról, még a törvénymódosítás elfogadását megelőzően.
Tekintettel a szlovák államnyelvtörvény kisebbségpolitikai vonatkozásaira, amelyek a Magyar-Szlovák Alapszerződés értelmében sem képzik az államok kizárólagos belügyét, nyomatékosan megkérem Elnök urat, hogy a két parlament külügyi bizottságainak találkozójáig, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig, valamint a Külügyminisztériumok közötti konzultációig ne kerüljön sor a tervezett törvénymódosítás végszavazására.
Tisztelettel:
Budapest, 2009. június 29.
Dr. Szili Katalin
(MTI, Felvidék Ma)
