Zólyomradvány (Radvaň nad Hronom) mára összeépült Besztercebányával. 1966-ban csatolták a városhoz, amelytől délre fekszik, a Besztercebánya – Zólyom út mentén, a Garam völgyében. 1263-ban említik az okiratok először Radwana formában.

A király adományozta 1250-ben – kihasítva területét a királyi halászokéból – Radunnak és fiainak, mert a tatárok előli menekülés idején elkísérték az uralkodót. A lengyel eredetű Radvánszky család ősi fészke. Lakosai a 16. sz. második felében lőporgyártással foglalkoztak. A 17. században városkává fejlődött. Lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, kézműves céhei 1633-tól alakultak. 1828-ban 168 házában 1218 lakos élt. Egykor jelentős számú magyar is élt itt ugyanúgy, mint Besztercebányán.
A település neve a régi magyar rogyvány, azaz mocsaras hely főnévből ered. Ez a Garam gyakori áradásaira utal.
A település nevének hallatán esetleg Arany János verse jut eszünkbe: A radványi sötét erdőben / Halva találták Bárczi Benőt. / Hosszu hegyes tőr ifju szivében; / „Ime, bizonyság Isten előtt: / Gyilkos erőszak ölte meg őt!” (Tetemre hívás) Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a gyilkosság itt történt volna, habár Bárcziak éltek Besztercebányán.
A mezővároska 1650-ben vásártartási jogot kapott I. Lipóttól, amit az egyik Radvánszky báró eszközölt ki. A Radványi Vásár (Radvanský jarmok) egykor fogalom volt, hiszen gyökerei 1309-ig nyúlnak vissza. Egykor a sátrakat a templomdomb körül helyezték el.
A híres radványi rendezvényt a vásárok vásáraként szoktál emlegetni. Mára ismét a népi mesterségek uralják. A meg nem erősített hagyomány szerint, a leghírhedtebb szlovák rablóvezér, Juraj Jánošík is meglátogatta.
Mindig szeptember elején tartják, Szűz Mária születésének évfordulója körüli időpontban (szeptember 8.), melyet Kisasszony, vagy Kisboldogasszony napjának is neveznek. Ez a település templomához kapcsolódik, mely már 1287-ben állt, s a 14. illetve a 15. században átalakították. A 14. században tovább erősödött a Mária-tisztelet. A helyi hagyomány szerint, magát a templomot a templomos lovagrend lovardájából alakították át. Erre utal a templomhajó négyzet alakú alaprajza. A 14. században már tömegek által látogatott kegyhelyként tartották számon. 1517-ben Mária-kápolnát építettek, amelyben a Fájdalmas Szűzanya kegyszobrát helyezték el. 1744-ben e szobrot az új főoltárra helyezték. A 17. században a török veszély miatt megerősítették és tornyot is kapott.
A vásárt egyik versében a Radványban működő szlovák evangélikus papköltő, Andrej Sládkovič (1820-1872) – aki itt hunyt el -, is megénekelte. 1955 a Lúčnica néptáncegyüttes Radványi vásár című produkcióját mutatták be.
1954-ben újították föl ezt a hagyományt. Persze a kornak megfelelően, elsősorban nem a hagyományos népi termékeket lehetett vásárolni, hanem a „szocialista ipar” termékeit. A korabeli szlogenek sem hiányozhattak. „Még jobban megerősítjük az együttműködést a város és falu között!” „Színvonalas árut szövetkezeti tagjainknak!” És ehhez hasonlók. Tehát az üzletek költöztek ki néhány napra a sátrakba. E három nap viszont az alkoholisták eldorádója mindmáig, hiszen sok sátorban bort és pálinkát, sört is mérnek. Meg persze már hagyományosan murcit is.
Itt az a szokás járja, hogy fakanállal a lányok fenekére lehet csapni a vásár területén. Van, aki alaposan elveti a sulykot, mert ruhafőző, óriáskanállal járja a vásárt és a gyengédebb nem nemesebbik testrésze még napokig sajgó emlék birtokába jut, ha nem is játszik a szivárvány különböző fényeiben. Mára azonban ez a szokás mintha eltűnőfélben lenne. A Radványi Vásár szimbóluma a fakanál lett, mint tisztelgés a finom étel, bő termés, ügyes szakácsok és mesteremberek, kézművesek és vásárosok előtt.
Később a Garam partján tartották a Zólyom-Besztercebánya fűútvonal mentén, a mára lerombolt Hustáktól délre. A múlt század 50-es éveiben a Hustákon állt még az a patkolóműhely, melyet Balassa Géza tanár múzeumként kívánt megmenteni, ám áldozatul esett a környék összes régi és értékes épületeivel együtt. Ma már csak Skuteczky Döme (1850-1921) festményei őrzik a besztercei patkolókovácsok serénykedését. A múlt század 70-es éveiben a régi Radványt is lerombolták, s helyére lakótelep épült, mely az egykori zegzugos utcákkal bíró falu nevét viseli.
A vásárt jelenleg a város központjában tartják, ahol három napon keresztül mindenki kedvére szórakozhat. Az óriáskereket, a körhintát, lövöldét, s mindenféle egyéb vásári látványosságot, vagy az elmaradhatatlan cirkuszt. Ehet-ihat kedvére különböző tájjellegű ételeket és szeszeket, de válogathat a kézművesek készítményei között is. Ma már a vásárt különböző kísérő rendezvények teszik még vonzóbbá: folklóregyüttesek, zenekarok, különböző hagyományőrző csoportok fellépésével. Vetélkedők, valamint attrakciók követik egymást.
A vásárt rendszerint a város polgármestere péntek késő délután nyitja meg, amikor ünnepélyesen felvonják a város Árpád-sávos zászlaját, melynél legutóbb muskétások asszisztáltak. Ez is a régi hagyományok közé tartozik.
Akik idén ellátogattak az Urpín hegy alatti városba, 350 népi mesterséget űző iparossal találkozhattak. 30 kézműves viszont Lengyelországból, Magyarországról és Csehországból érkezett. Lehet vásárolni fakanalat, fokost, korsókat, pásztoredényeket, játékokat és sok más fából készült tárgyat. A kovácsmesterek is bemutatják tudományukat. A kínálat kiterjed az ostorokra, kalapokra, széles övekre, karkötőkre, egyéb dísztárgyakra, vagy lábbelire s más bőrtárgyakra is. Nem szoktak elmaradni a többi mesterségek képviselői sem, mint a mézeskalácsosok, keramikusok, csipkeverők és faragók. De akad néha kötélverő vagy rézmetsző is. Az előbbire egykor nagy szüksége volt az igazságszolgáltatásnak, mert az általa gyártott kötelek segítségével akasztották föl az elítélteket.
Érdemes végezetül megemlítenünk, hogy Radványban a Radvánszkyak erődített kastélyt építettek a 16. században, mely uradalmi központ volt. Hat környékbeli település tartozott hozzá. A kastélyban értékes gyűjtemények voltak. Itt találták meg 1874-ben Balassi Bálint elveszettnek hitt szerelmes verseit a Radvánszky-kódexben, melyeket Rimay János másolt le. A várkastély Rákóczi-termében volt II. Rákóczi Ferenc fiatalkori portréja, mely ma Budapesten látható. Wesselényi Ferenc és Széchy Mária – a murányi Vénusz – ágyával is dicsekedhettek.
Besztercebánya mára már teljesen összeépült Radvánnyal, s a kastélyt is annyira körbeépítették, hogy szinte észre sem venni.
A család tagjai közül meg kell említenünk id. báró Radvánszky János (1666-1738) költőt, aki itt élte utolsó napjait. Ő volt a família irodalmi hagyományainak megalapozója. Részt vett a Thököli-felkelésben és a Rákóczi-szabadságharcban. Kéziratos versei csak 1904-ben láttak nyomdafestéket. Itt született ifj. báró Radvánszky János (1739-1815) költő, aki Kazinczyval és a testőr-írókkal tartott fenn kapcsolatot. Verseit a Radványi-verseskönyvek őrizték meg. Radványban hunyt el báró Radvánszky Ferenc (1734-1804) költő. A hétéves háborúban harcolt. E család költői közül a legjobbnak számít. Főleg költői leveleket írt. A második világháború után a kastélyt a családtól elkobozták. Egy időben levéltár működött falai között.
E család egyik leszármazottja, Radvánszky Antal (1908-1996) Párizsban élt, a francia külügyminisztériumban dolgozott. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend nagymestere alkalomadtán meglátogatta szülőföldjét. Fiát már sajnos nem tanította meg magyarul.
Nem szabad megfeledkeznünk Radvány neves szülöttéről, Bernolák Nándor (1880-1951) politikusról és jogászról sem. A magyar Igazságügyi Minisztérium tisztviselőjeként több fontos törvényjavaslat előkészítésében vett részt (1906-08). A kassai Jogakadémián a jogbölcselet és büntetőjog tanáraként és bíróként is dolgozott (1913). A debreceni egyetem első rektora (1914) és tanára. 1921-22-ben munka- és szociálisügyi miniszter, 1922 után a budapesti egyetem magántanára lett és ügyvédként dolgozott. 1920-22 között országgyűlési képviselő lett. Érdemei elismeréseként 1905-ben nemességet kapott.

Felvidék Ma, Balassa Zoltán

Képek a Képgalériában tekinthetők meg


A Radvánszky-kastély belseje


A radványi vásár