Szerencsés János, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja október 29-én fogadást adott az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából, amikor a kassai Löffler Béla Múzeumban megnyitották a „Szabadság és demokrácia” c. angol nyelvű kiállítást, mely november 5-ig tekinthető meg.

A főkonzul beszédében elmondta, a történelem ritka szerencsés pillanatai közé tartozik, amikor nem az önzés, gyűlölet vagy becsvágy vezeti az emberek millióit új utakra, hanem a jószándék és önzetlen segítőkészség. Európa és vele együtt Magyarország ekkor új útra lépett. Kelet-Európa népei szocialista rendszerben voltak kénytelenek élni, miközben szabadságra és demokráciára vágytak. A két Németország lakossága meg az egységre. 1989-ben az elképzelhetetlen megvalósult.
A Magyar Népköztársaság június 27-én lebontotta a vasfüggönyt, szeptember 20-án kinyitotta a határt a kelet-németek előtt és néhány nap alatt tízezrek éltek a lehetőséggel. Így lyuk keletkezett a berlini falon. Ezért két hónappal később le is bontották.
Az 1949-es alkotmányt alaposan megváltoztatták, Magyarország demokratikus jogállam lett. 1989. október 23-án khirdették a harmadik köztársaságot. Ennek a napnak az estélyén ünnepelték Magyarország-szerte százezrek először szabadon az 56-os magyar forradalmat, mely az 1989-es változásokkal szervesen összefügg. Hiszen akkor a hősök és áldozatok éppen ilyen eszmékért áldozták életüket. A néhány napos reményt a szovjet intervenció elsöpörte. A forradalmat leverték. Többszáz forradalmárt kivégeztek, köztük Nagy Imre miniszterelnököt is. Szerencsénkre, 1989 áldozatok nélküli társadalmi rendszerváltást hozott, higgadt tárgyalások következtében. A magyar átalakulás őszre már egészen más nemzetközi környezetbe jutott, mint indulásakor. A kelet-német menekültek kiengedése politikai tüntetéseket vont maga után Kelet-Németországban. November 9-én leomlott a berlini fal, a szocialista Németország néhány nap alatt összeomlott. A hónap végén a prágai tüntetések hatására Csehszlovákiában győzött a „bársonyos forradalom“. A totalitárius rendszerek alóli felszabadulás élménye már mindörökké az 1989-es esztendőhöz kapcsolódik. Ez az annus mirabilis – a csodák éve.
1989 szeptemberében Magyarország egy rövid ideig a kelet-európai változások élén haladt. Magyarország büszke arra, hogy az első lépést megtette a határoknélküli szabadság felé. Ezzel nemcsak Németország egysesítését segítette elő, hanem Európáét is. Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal, jószándékukkal készségesen hozzájárultak ahhoz, hogy ez az esztendő a csodák éve lett Magyarországon és Európában! – fejezte be beszédét a főkonzul.
S ha megnézzük a panelleket, akkor Magyarország legújabbkori történetének ezzel a heroikus korszakával szembesülünk az azt követő kiábrándító évekével együtt. A kiállítás alcíme is találó: Magyarország a vasfüggöny lebontásától a schengeni csatlakozásig. Boldog német arcokat látunk rögtön az elején, miközben magyar katonák bontják a szögesdrótot. Az 1956-os képeket Bibó István helytálló szavai kísérik: „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását.“ Majd a megtorlás, a kényszerű szövetkezesítás, az 1968-as prágai tavasz magyar visszhangja és a 80-as évek ellenzéki mozgolódásait követhetjük nyomon. Köszeg Ferencet civil ruhás rendőrök kergetik, Für Lajos és Lezsák Sándor beszél Monoron, illetve Lakiteleken. Következnek a Kádár-rendszer végnapjai, melyet Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése pecsétel meg, miután Pozsgay Imre – akkor az MSZMP reformszárnyának vezetője -, 1956-ot népfelkelésnek minősíti még januárban. S jött a vasfüggöny átvágása, mely Európa hidegháborús megosztottságának magyarországi szimbóluma lett. Ennek darabjait azután sokan, számos neves személyiség is, ajándékba kapta. Megindult az NDK-ások menekülthulláma, következett a Nemzeti Kerekasztal, a köztársaság kikiáltása és az első demokratikus választások. Az MDF plakátja világosan hirdette: Tavariscsi, kanyec! Elvtársak, vége! Ez cask részben valósult meg.
Jött az Antall-kormány, megkötötték a szomszédos országokkal az alapszerződéseket, Magyarország a NATO és 2004. május 1-től az Európai Unió tagja lett. Ezek az évek már felemás érzelmeket váltanak ki a szemlélőben. A kiállítás a schengeni csatlakozással zárul. Két évvel ezelőtt, december 21-én Magyarország is elbúcsúzhatott a határoktól.
1989-ben robbanásszerű történelmi események zajlottak. Akkor reméltük, a demokrácia keretei között most már szabadon élhetjük életünket, nemzeti közösségünk átvészelte legnehezebb időszakát. Nem így lett, s ezért a húsz évvel ezelőtti eufória alaposan elpárolgott. Alig maradt belőle valami. Azok, akik ennek akárcsak nézői voltak, bizonyára nosztalgiával fognak emlékezni a csodák évére, melyre ez a kiállítás készteti őket. S jól esett erről tudósítani, mert e sorok írója újra szembesült akkori önmagával és az események láncolata nyomán felszabaduló csodálatos szabadságérzettel.

Felvidék Ma, Balassa Zoltán


Szabadság, demokrácia – A kiállítás címlapja


Szerencsés János főkonzul