Csak féligazság az, hogy a magyar vállalkozásoknak megéri áttelepülni a határ túloldalára annak reményében, hogy így lefaraghatnak a rájuk nehezedő adóteherből, írja a Világgazdaság. Az Adózás a környező országokban című könyv bemutatásának apropóján Beer Gábor, a KPMG adópartnere, a kötet társszerzője leszögezte: bizonyos esetekben egyáltalán nem éri meg a működés áthelyezése, még a pozitív példaként sokszor emlegetett Szlovákiába sem. Míg ugyanis a társasági adó a 2010-től hatályos magyarországi rátával megegyező 19 százalék északi szomszédunknál, a veszteség elhatárolására ott csak öt évig van lehetőség (Magyarországon nincs időlimit). Figyelembe kell venni azt is, hogy a társasági adó alapjából Szlovákiában nem lehet levonni bizonyos, a holdingok működéséhez kötődő költségeket, míg idehaza igen. És míg az élőmunkára rakódó terhek egyelőre valóban alacsonyabbak északi szomszédunknál, nem mellékes körülmény, hogy az euróban számított bérek viszont magasabbak a hazai színvonalnál.
A tanulság: csak bizonyos vállalkozásoknak éri meg a „kiköltözés”. Ilyenek lehetnek többek között a finanszírozó társaságok, amelyeknek előnyére válhat a magyar 25 százalékosnál jóval alacsonyabb, 19 százalékos áfaterhelés.
Beer Gábor ezzel párhuzamosan ugyanakkor arra figyelmeztetett: a magyar adójogszabályokban szerepelnek az effektív üzletvezetéssel kapcsolatos elvárások. Vagyis a törvény előtt nem állnak meg azok a megoldások, amikor egy-egy vállalkozás kizárólag a magyarországi adózás elkerülése végett helyezi át a telephelyét más államba, valós tevékenységét azonban Magyarországon fejti ki. Az ilyen esetekben a revizorok erőteljes fellépésére és adóhiány megállapítására kell számítani, írja a Világgazdaság.
mfor.hu
