Míg a csehek, lengyelek és a szlovákok többsége számára az 1989-es rendszerváltás utáni demokráciaépítés sikert jelent, addig a magyarok számára inkább csalódást – derült ki abból a visegrádi országokban készített felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Pozsonyban. A rendszerváltás utáni demokratikus rend építését a megkérdezett csehek 63 százaléka, a lengyelek 62 százaléka és a szlovákok 59 százaléka sikeresnek minősítette, de a magyarok 47 százaléka úgy véli, hogy vereségről van szó.
„A kérdést megvitattuk magyar kollégáinkkal. Nyilvánvaló, hogy ezt az értékelést nagyban befolyásolja az egyes országok mai helyzete, s az emberek ebből kifolyólag értékelik a rendszerváltást is. Magyarországon ingatag a helyzet, feszültség van és a gazdaság sem teljesít a legjobban” – jelentette ki sajtóértekezleten Olga Gyárfásová, a pozsonyi IVO kutatóintézet elemzője.
Eltérő véleményt fogalmazott meg a visegrádi országok lakossága arról, milyen politikai és gazdasági változásokra volt szükség 1989-ben. A csehek és a lengyelek többsége – 65, illetve 56 százalék – úgy véli, hogy alapvető politikai és gazdasági változások voltak szükségesek. Szlovákiában és Magyarországon ez a nézet kisebbségben van, s csak a megkérdezettek 45-45 százaléka osztotta.
A négy visegrádi országban októberben készített nagyszabású felmérés részletes eredményét december 10-én Prágában a Visszatérés Európába címen megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián ismertetik.
MTI,Inforádió
