Ezzel az indíttatással vette kezdetét az akkori Csehszlovákiában a Bársonyos forradalom. Az úgynevezett békés átmenet, mely a karhatalom részéről nem is volt annyira békés, hisz Prágában brutálisan szétverték a november 17-ei demonstrációt a Nemzeti Színház közelében.
Ez volt szerencsére az akkor uralkodó Kommunista Párt utolsó gaztette! Gyors egymásutánban következtek az események, melyek végül elvezettek a rendszerváltáshoz, s többek közt a szabad választásokhoz is.
Fontos kiemelni, hogy – mint már oly sokszor a történelem folytán – most is a fiatalok, diákok kezdeményezték a változást. Ők voltak azok, akik elsőként és szervezetten adtak hangot tiltakozásuknak. Mert bizony ez a forradalom az egyetemisták és középiskolások által szervezett találkozók, megbeszélések, s végül demonstrációk végeredménye volt.
Ha nincsenek ők, s a „bársonyos”, most bizonyosan minden másként lenne. Urnához járulhattunk volna azzal a „fura” momentummal, hogy egyetlen pártból választhatnánk. Persze választásnak tekinteni az egyetlen alternatívát csak a vígjátékok világában lehet.
Ugyan elmondhattunk volna véleményünket, de másnap már az Állambiztonság embereivel kellett volna beszélgetnünk minderről.
S természetesen nem olvashattunk volna külföldi irodalmat, nézhettünk volna cenzúrázatlan filmeket a mozikban, vagy utazhattunk volna külföldre, mikor épp kedvünk tartja.
Tisztelettel emlékezzünk hát a forradalmárokra, s köztük azon fiatalokra, kiknek jelenlegi szabadságunkat köszönhetjük.

Ivanics Krisztián