A szlovák kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben megváltoztassák a nyelvtörvény szövegét – közölte Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke, miután találkozott a magyar Országgyűlés elnökével és a magyar külügyminiszterrel. Úgy fogalmazott: optimista, azok után is, hogy tárgyalt a magyar kormány képviselőivel. Miközben természetesen aggódnak, nagyon hasonlóan látják a helyzetet.
Jerzy Buzek közölte: a közelmúltban járt Szlovákiában, ahol arról tájékoztatták, erőteljes szándéka a kormánynak és az ott élő magyar kisebbségnek, hogy az országon belül oldják meg a nyelvtörvény miatt kialakult problémát.
Az EP-elnöke szerint a sikeres megoldásnak három feltétele van: egyrészt, legyen állandó párbeszéd a szlovák kormány és a magyar kisebbség között, másrészt, kapjanak folyamatosan segítséget a nemzetközi közösségtől az EBESZ-en és az Európa Tanácson keresztül, illetve megfelelő jó szándékkal alkalmazzák a meglévő törvényt.
A jövendő spanyol-belga-magyar uniós elnökségről azt mondta, biztos benne, hogy az EP-ben is bemutatja a három ország azt a programot, amelyet erre a 18 hónapos időszakra készített.
Katona Béla magyar házelnök közölte, a kisebbségi jogok, a szlovákiai nyelvtörvény mellett az ukrán oktatási törvény miatt kialakult helyzetről is tárgyaltak. Mint mondta, az EP-elnök megígérte, hogy figyelemmel kíséri a szlovák nyelvtörvény alakulását, nem csak a végrehajtási utasítást, hanem a nyelvtörvény esetleges módosításának ügyét is.
Kiemelte: az ottani magyar kisebbség számára nagyon fontos, hogy nemzetközi figyelem kíséri az ügyet. Mint mondta, bíznak abban, hogy mindenki számára kedvező megoldás születik majd.
A találkozón áttekintették továbbá, hogy a lisszaboni szerződés elfogadásával milyen új feladatok jelentkeznek a nemzeti parlamentek tevékenységében és hogyan lehet az EP-vel megfelelő együttműködést kialakítani.
Tájékoztatták az EP-elnökét a magyar EU-elnökség tervezett, fontos feladatairól is. Jery Buzek javasolta a témák közé az energiapolitika felvételét is – közölte Katona Béla.
Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja majd el az EU elnöki teendőit. A trojka mandátuma 2010-11-re szól, a fél éves soros elnöki tisztet Magyarország 2011. január 1-jén veszi át.
—
Buzek-Balázs találkozó

A magyar külügyminiszterrel, Balázs Péterrel Jerzy Buzek elsősorban a külpolitikai témájú kérdésekről beszélt. A külügyminiszter üdvözölte, hogy sikerült kiválasztani az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Catherine Ashtont. Balázs Péter reményét fejezte ki, hogy ez az állandó pozíció nem fogja lényegesen csökkenteni az EU elnökségét adó ország külügyminiszterének szerepét, habár meglátása szerint ebben az esetben egy új munkamegosztást kell kialakítani.
Balázs Péter reméli, hogy az állandó képviselő által biztosított folyamatosság és a hat hónapos elnökség által hozzáadott dinamizmus jól kiegészíti egymást. Egyúttal azt javasolta, hogy az Európai Parlament kövesse figyelemmel az európai diplomáciai szolgálat kialakítását.
Balázs Péter a megbeszélésen Jerzy Buzeket tájékoztatta a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos magyar kezdeményezésekről, amelyek a régió biztonságát és békéjét szolgálják. Emlékeztetett arra, hogy októberben az összes nyugat-balkáni külügyminisztert meghívták Budapestre, míg novemberben Bosznia-konferenciát rendeztek. Hozzátette, tovább dolgoznak azon, hogy hozzájáruljanak a térség stabilizálásához, mert bár már nincs háború a térségben, de még mindig nem megnyugtató a helyzet.
Kitért arra is, hogy amikor decemberben Szerbia állampolgárai megkapják az EU-s vízummentességet, szeretné, ha a magyar-szerb határon a szerb külügyminiszterrel megünnepelhetné az eseményt.
Beszélt a Duna-stratégiáról is, amelynek kapcsán rámutatott, hogy számos szárazföldbe zárt országnak ez az egyetlen nemzetközi vízi útja. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy az Európai Unió is támogassa egy komplex stratégia kialakítását.
A külügyminiszter az EP elnökét tájékoztatta Magyarország szomszédaihoz való viszonyáról és ezen belül külön kitért a magyar-szlovák kapcsolatra.
A szlovák nyelvtörvényről azt mondta, bár azt egyedül Szlovákiában alkalmazzák, mégsem lehet csak szlovák belügy, mert emberi jogokkal kapcsolatos, ezért ebben az esetben nemzetközi normákat is figyelembe kell venni. (mti)