December 3-án tartotta a KMKF Kulturális, Oktatási és Tudományos Albizottsága és Gazdasági Albizottsága együttes ülését, amelyen Záró állásfoglalást fogadtak el.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Kulturális, Oktatási és Tudományos Albizottsága, valamint Gazdasági Albizottsága 2009. december 3-i együttes ülésén áttekintette a KMKF kulturális és gazdasági vonatkozású szakpolitikai koncepcióalkotó munkáját, és a következőket állapította meg:
1.Az albizottságok üdvözlik az Országgyűlés 92/2009 (XI. 18.) sz. határozatát A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről, amely alapul vette a KMKF Gazdasági Albizottsága által előkészített és a KMKF 2008. évi plenáris ülésén elfogadott Határmenti Közlekedésfejlesztési Koncepciót. Az albizottságok megfontolásra javasolják a KMKF többi szakpolitikai koncepciója kapcsán is hasonló lépések tételét.
2.A határon túli magyarság többsége falvakban él, s valamilyen formában a mezőgazdaságból szerzi jövedelme jelentős részét, ezen okok miatt különös fontosságú a magyar-magyar együttműködésben az agrárium kérdése. Az albizottságok meghallgatták az Agrárkutató Intézet elnöke, Popp József tájékoztatását a határon túli magyar mezőgazdasági szektor tudományos felmérésének lehetséges módozatairól, amelynek szükségességére a KMKF 2009-ben elfogadott Mezőgazdasági Együttműködési Koncepciója hívta fel a figyelmet. Az albizottságok felkérik a KMKF elnökét, hogy a kezdeményezze a kormánynál a tudományos felmérés elindítását, a határon túli gazdálkodók támogatása lehetséges módozatainak kidolgozását, különös tekintettel a felsőoktatásra, szakképzésre és szaktanácsadásra, valamint a KMKF Állandó Bizottságát, hogy vizsgálja meg a KMKF keretein belül a megvalósításban való részvétel lehetőségét.
Az albizottságok meghallgatták fiatal mezőgazdasági szakemberek (Joris Baecke, a European Council of Young Farmers elnöke, és Mikula Lajos, az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke) észrevételeit a KMKF Mezőgazdasági Együttműködési Koncepciója megvalósításának perspektíváival kapcsolatban.
Amint a koncepció is jelzi, az EU-csatlakozás kihívásai elsősorban a fiatalabb generációt érintik; emiatt szükséges kiemelt figyelmet fordítani a fiatal gazdákra, közösségeik erősítésére és együttműködésére. Az albizottságok a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is figyelemre méltó lehetőségnek tartják, hogy az európai területi együttműködést segítő uniós projektek forrást biztosítanak a különböző országok fiatal gazdaszervezetei közötti együttműködésre. Az EU-s programokban lefektetett elvek, prioritások, konkrét célok beillesztése a magyar közösségek napi tevékenységébe nagymértékben segítheti az európai értékek szerinti szervezeti működést és gazdálkodást. Ennek kihasználása hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar agrárifjúság – Magyarországon és a szomszédos országokban egyaránt – az EU-csatlakozás nyertesei közé kerüljön. Az albizottságok szükségesnek látják a határon túli magyar közösségek figyelmének felhívását a magyar fiatalgazda-szervezet által elindított CERYC – Közép-európai Fiatal Gazda Központ nevű regionális együttműködési programra, amely jó lehetőséget teremt arra, hogy a most formálódó határon túli magyar, illetve magyarokat is tagságuk körébe hívó fiatal gazdaközösségek bekapcsolódjanak az európai szintű szakmai együttműködésekbe.
3.Az albizottságok fontosnak tartják, hogy a 2009. évi plenáris ülés útmutatásai szerint folytatódjék a 2007-ben elfogadott Nemzeti Együttműködési Stratégia további szakpolitikai koncepcióinak megalkotása. Az elmúlt évek koncepcióalkotó munkájában – a fejlesztésközpontú nemzetpolitika víziójának megfelelően – az alapvetően gazdasági jellegű területek (gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság, közlekedés) áttekintése került középpontba. Az együttes albizottsági ülés ezért a megalkotandó koncepciók közül elsősorban az identitáspolitika hagyományos szakterületeivel, a kulturális és nyelvtervezési együttműködés kérdésével foglalkozott.
Az albizottságok fontosnak látják, hogy a kulturális és nyelvpolitikai koncepcióalkotó munka kiemelt hangsúlyt helyezzen a két kérdéskör gazdasági és szociális összefüggéseire: egyrészt az identitás, a nemzeti sajátosságok, a kultúra és az anyanyelv használatára illetve idegen nyelvtudás gazdasági értékének hasznosítására, a kulturális élet finanszírozásának kérdéseire, másrészt arra, hogy a munkahelyek és kereskedelmi helyszínek a mindennapok nyelvhasználatának és kultúrájának s így a nyelvi jogok érvényesülésének kiemelten fontos kommunikációs színtereit képzik.
A nyelvpolitikai koncepció kiemelt kérdése az elmúlt évtizedek a magyar nyelv régiónként eltérő fejlődési irányainak kezelése és az anyaországi és határon túli nyelvjárásokban rejlő gazdagság megőrzése, továbbá a nyelvpolitikai tervezést lehetővé tevő intézményhálózat megerősítése. Az elérendő célok között kell, hogy szerepeljen a magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítása a szomszédos államok meghatározott részein, a helyi magyar közösségek igényeinek megfelelően.
Tekintettel arra, hogy a KMKF plenáris ülésének egyik központi témáját a tudományos együttműködés képezte, az albizottságok megfontolásra javasolják, hogy a kulturális együttműködési koncepció foglalja magába a tudományos együttműködés kérdéseit is, vagy külön szakpolitikai anyag készüljön erről a kérdésről a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével.
4.Az albizottságok felhívják a határon túli magyar közösségek figyelmét arra a lehetőségre, amely a 2011. évi magyar EU-elnökségben rejlik. Ennek során az EU fontosabb döntéshozóinak jelentős része és a nemzeti törvényhozások jelentős számú képviselője látogatást tesz Magyarországon, és ezáltal bekapcsolódik az ország kulturális életébe, illetve az elnökséget kísérő kulturális programokba. A határon túli magyar közösségek nemzetközi ismertsége szempontjából ezért meghatározó, hogy ebben az időszakban milyen módon jelenítik meg saját kultúrájukat Magyarországon. Az albizottságok egyszersmind felkérik az EU-elnökség szervezőit, hogy az elnökség kísérőrendezvényein biztosítsanak minél szélesebb körű megjelenési lehetőséget a határon túli magyar kultúrának.
5.Az albizottságok egyetértenek azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek a Kárpát-medencei testvériskolai kapcsolatok erősítésének és a más országban található magyar lakosságú, vagy magyar történelmű térségek osztálykirándulás keretében történő meglátogatásának támogatására irányulnak. A nemzetpolitika „belső kommunikációjának” egyik legfontosabb eszköze az ifjúság megismertetése azzal a helyzettel, hogy a magyarság a Kárpát-medence nyolc országában él őshonosan.
Budapest, 2009. december 3.
