Felmérés a szlovákiai magyar szolgáltatási szektorban vállalkozók körében

A Szövetség a Közös Célokért társulás munkatársai 2009. december 1.-december 20. között kérdőíves felmérést végeztek Bauer Edit európai parlamenti képviselőasszony részére a szolgáltatási irányelv bevezetéséről.

A felmérés célja, hogy megvilágítsa, mennyire kerültek be a köztudatba az Európai Parlament és az Európa Tanács 2006/123/EK számú irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (a továbbiakban szolgáltatási irányelv) által nyújtott lehetőségek a vállalkozások számára, valamint, hogy tudassa a vállalkozókkal, hogy mely intézményeknél kaphatnak eligazítást az irányelvvel kapcsolatban.

Felmérés az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK számú irányelvének a belső piaci szolgáltatásokról által adott lehetőségek köztudatba kerüléséről a szlovákiai magyar szolgáltatási szektorban vállalkozók körében

Kiértékelés

A felmérés a szlovákiai, szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozók körében készült 218 vállalkozóból álló mintán Szlovákia magyarlakta részének kilenc járásából, konkrétan: Dunaszerdahely, Pozsony, Komárom, Zselíz, Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Losonc, Királyhelmec járásokban végeztek a SZAKC munkatársai lekérdezést. A vállalkozók eloszlása járások szerint szinte egyforma ( átlagosan 25 vállalkozó egy járásból).A megkérdezett vállalkozók 63 %-a egyéni vállalkozóként, 37%-uk társas vállalkozóként (s.r.o vagy a.s. jogi formában működik), de egyetlen alany sem tartozott a nagyvállalatok közé, melyek 99 főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak. A megkérdezett vállalkozók ágazati megoszlását az 1. táblázat mutatja:

1.táblázat: A megkérdezett vállalkozók ágazati megoszlása

A kérdőív első kérdésére, arról, hogy az alany hallott-e már a szolgáltatási irányelvről, a megkérdezettek 76,6 %-a nemleges választ adott. Zselíz és Rimaszombat járásokban a megkérdezett 25-25 vállalkozó közül egyetlen egy sem hallott az irányelvről. Az irányelvről legtöbben a pozsonyi járásban (a megkérdezettek 68%-a) valamint a dunaszerdahelyi járásban (a megkérdezettek 60 %-a) hallott. A többi járásban a megkérdezettek kevesebb mint 25%-a nyilatkozott úgy, hogy hallott már valamit az irányelvről.
A hírforrások kiértékelését a 2. táblázat foglalja össze, mely szerint a legtöbb vállalkozó az internetről és a sajtóból értesült az irányelvről.

2. táblázat: Az elsődleges hírforrások kiértékelése, ahonnét a vállalkozó az irányelvről értesült

Arra a kérdésre, hogy tudja-e, hogy mely szolgáltatásokra érvényes az irányelv a megkérdezettek több mint 82%-a nemleges választ adott. Itt is megfigyelhetjük, hogy míg Pozsonyban és Dunaszerdahelyen a megkérdezettek több mint 50%-a tisztában van vele, hogy mely szolgáltatásokra érvényes az irányelv az összes többi járásnál minimálisnak (Losonc és Zselíz járásokban egyetlen vállalkozó sem) mutatkozott azon vállalkozók száma, akik ezzel tisztában voltak.
A megkérdezettek 41,8%-a tervezi kihasználni az irányelv adta lehetőségeket. Ez azért is biztató, mert annak ellenére, hogy a felmérés első kérdésére adott válaszban kimutattuk, hogy 76,6 % eddig nem is hallott az irányelvről, már ennek a felmérésnek a pozitív hatásaként, a kapott brosúra hatására, valamint a SZAKC munkatársai közreműködésének köszönhetően sikerült a megkérdezett vállalkozók nagy részében felkelteni az érdeklődést és már tervezik, hogy alkalomadtán élnek majd az irányelv adta lehetőségekkel. Érdemes megfigyelnünk, hogy míg a zselízi járásban egyetlen vállalkozó sem tervezi az irányelv adta lehetőségek jövőbeni kihasználását, addig a rimaszombati és a losonci járásokban megkérdezett 25-25 alany közül 22-22 élni kíván ezzel a lehetőséggel a jövőben, holott az első kérdésből kiderült, hogy eddig még nem is hallottak az irányelvről.

Az 5. kérdés kiértékelésénél, melyben be kellett jelölni, hogy Magyarországon illetve más országban szeretnék a vállalkozók kihasználni az irányelv adta lehetőségeket a 91 vállalkozó közül 53, azaz 58,2 %-nak Magyarországra esett a választása. Majdnem minden járásban kb. 70-30 az arány a Magyarországon illetve más országokban vállalkozni tervezők között, de a rimaszombati járásban szinte mindenki, 22 vállalkozóból 21 számol Magyarországgal a jövőbeni tervei között.
Azt, hogy ez a témakör Szlovákiában a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik a megkérdezettek kevesebb mint 15%-a tudta. A rimaszombati, losonci és zselízi járásokban a megkérdezett 25-25 vállalkozó közül egy sem volt tisztában azzal, hogy ez a minisztérium a kompetens intézmény. Itt, ezekben a régiókban nagyon hasznos lesz a SZAKC jövőbeni felvilágosító munkája e témakörben is, hiszen vállalkozó kedv és aktivitás van (ezt mutatja a 4. kérdés kiértékelése) a vállalkozók szeretnének élni az irányelv adta lehetőségekkel, de nem tudják, hová forduljanak. A pozsonyi és a dunaszerdahelyi járásokban a megkérdezettek több mint fele tisztában volt azzal, hogy szükség esetén mely intézménynél kell érdeklődni.

Felvidék Ma, AZS