Hahnné Duray Évát a Magyar Kultúra Napján a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntetik ki. A díjátadó ünnepségre január 22-én 10 órai kezdettel Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a XIV. Magyar Kultúra Napján, egy színes gálaműsor keretében kerül majd sor.
A kitüntetésre vonatkozó javaslatot Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója terjesztette a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma elé. Pogány Erzsébet a javaslatában így méltatja Hahnné Duray Éva érdemeit:
“Nagyon örülök, hogy a javaslatunk meghallgatásra talált, és ebben az évben Felvidékről egyedüliként Hahnné Duray Évát tartották érdemesnek a Magyar Kultúra Lovagja címre.
Özv. Hahn Józsefné, Duray Éva 1939. szeptember 8-án született Losoncon. Apja, Dr. Duray Endre jogász, anyja, sz. Zvoda Mária tanítónő volt.
1957-ben érettségizett a füleki magyar tannyelvű gimnáziumban, majd a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar-szlovák szakos tanárként végzett. 1962-től, nyugdíjazásáig, 1995-ig a füleki magyar tannyelvű gimnáziumban tanított.
Munkahelyén irodalmi színpadot, népdal- és tánccsoportot vezetett.
Lakóhelyén, Losoncon bekapcsolódott a Csemadok tevékenységébe, a színjátszó- és néptánccsoport munkájába. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók énekkarának is.
Az 1960-as évek második felében a losonci Korunk Ifjusági Klub alapító tagjaként tevékenykedett. Ez volt az oka annak, hogy az 1970-es évek elején, a politikai tisztogatás idején eltanácsolták a Csemadok-munkától.
Az 1980-as években bekapcsolódott a Csemadok Losonci Járási Bizottsága mellett alakult Néprajzi Szakbizottság munkájába, ennek utóbb elnöke is lett. Néprajzi gyűjtéseinek és publikációinak témája a kenderfeldolgozás, a szőttesek, viseletek és a népi táplálkozás volt. Számos regionális és országos néprajzi kiállítás és hagyományőrző műsor rendezésében vett részt.
1983-tól a Csemadok Losonci Alapszervezete vezetőségi tagjaként, a rendszerváltás óta elnökeként végzett és végez a jelenben is pótolhatatlan, sokrétű kultúraszervező tevékenységet. Személyes példájával és útmutatásával sok-sok diákját indította el pedagógusi és közszereplői pályára.
1990-ben, férjével Hahn Józseffel együtt megszervezte a Losonci járásban az Együttélés politikai mozgalmat, melyben járási és helyi szinten vállalt vezető szerepet. Tagja volt az Országos Tanácsnak is. A Magyar Koalíció Pártja megalakulása óta a losonci helyi szervezet alelnöki tisztét tölti be.
1998-ban aktívan közreműködött a losonci Magyar Kulturális Központ létrehozásában. Ez otthont ad a Csemadok alapszervezetének és könyvtárának, az MKP helyi szervezetének, különböző polgári társulásoknak, helyi, regionális, esetenként országos rendezvényeknek. Hahnné Duray Éva, mint ennek a kulturális központnak a vezetője és mindenese, önzetlen, szervező, koordináló tevékenységet végez napi rendszerességgel, fiatalokat megszégyenítő aktivitással, töretlen elkötelezettséggel, hozzájárulva a maroknyi losonci magyarságnak, mint aktív közösségnek a megmaradásához.
Példaértékű munkássága elismeréseként 2006-ban megkapta a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és a régió magyar polgármesterei által alapított Nógrád Közművelődéséért díjat.”
Mit kell tudni a Magyar Kultúra Lovagja címről?
Erről Nick Ferencet, a kuratórium elnöke elmondta: ” A kultúra különböző területein lovagiasan, huzamosabb ideje tevékenykedők elismerésére hoztuk létre a Kultúra Lovagja címet 1998 szeptemberében. 2010-ben már nemcsak a Magyar Kultúra Napja alkalmából adományozott legmagasabb elismerést adjuk át, hanem a gálával egy példaértékű európai uniós rendezvényt is megvalósítunk. A Kultúra Lovagja cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt, adható kultúraszervező életműért is.
Az átadási rendezvény „lovaggá ütés“ jellegű. Állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár megfelelő oklevéllel és ezüst kitűzővel. Az elismerteket bejegyzik a Kultúra Lovagja Aranykönyvébe és bemutatkoznak a Kultúra Lovagrendje 2010-es évkönyvében. A cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek, egyesületek és alapítványok adhatnak jelölést. A pályázatot minden év nyarán hirdetik meg, október 15-i határidővel. Az alapítvány úgy hozza meg döntését, hogy azt a jelölő szervezet „karácsonyi ajándékként“ adhassa át. Évente maximálisan 36 Kultúra Lovagja cím adható, melynek átadása minden évben a Magyar Kultúra Napja gálán történik. Az alapítvány tudja, hogy az általa adományozott cím nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénz, ennek ellenére a lovagok örömmel veszik az elismerést, mert azt olyanok javasolták részükre, akik a munkájukat, emberségüket, lovagias tetteiket a legjobban ismerik. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Kultúra Lovagja címmel méltó emléket állított a magyar államalapítás millenniumának, létrehozta a társadalmi szervezetek rangos, hosszú távon fenntartható elismerését és lehetőséget ad a közösségek „lámpásainak“ színvonalas megbecsülésére.“
Hahnné Duray Éva 2009. december 15-én, egy bensőséges ünnepség keretében, a losonci Csemadok alapszervezetének hagyományos karácsonyi ünnepváró műsorán értesült a kitüntetésről, és elmondta: “Nagy meglepetés volt számomra és egyben meg is illetődtem, hogy ilyen szép hangzású díjra méltónak találtak. Azóta utána néztem, mit is takar ez a lovagi cím. Eddig 129-en kapták meg a címet, igen nagy megtiszteltetés, hogy köztük lehetek. Én semmi különöset nem alkottam, csak tettem a dolgomat a magyar nyelv, a hagyományaink és kultúránk megmaradása érdekében egy közösségben.“
Felvidék Ma
