A rasszizmus elleni világnap (március 21.) alkalmából Dušan Čaplovič emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök a Sita hírügynökség közreműködésével nyilatkozatot tett közzé, amelyben a fajgyűlölet és az extrémizmus emberi alapjogokat sértő kihatásairól beszél. Arra szólít fel: mindenki határozottan lépjen fel ellenük a közép-európai térségben.

Čaplovič leszögezi: a szlovák kormány semmi szín alatt nem tűri meg az ilyen jelenségeket a társadalomban, legyen szó etnikai felsőbbrendűséget hirdető mozgalmakról, gondolatokról, véleményekről vagy egyénekről. Üldözi a rasszista, a neonáci és neofasiszta eszméket. „Kötelességünk ellenük hatékonyan, a megtorlós eszközök igénybe vételével harcolni, de elsősorban elejét kell vennünk a kialakulásuknak, mégpedig a világos oktatással, művelődéssel, a neveléssel, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartatásával, a multikulturális társadalom értékeinek felmutatásával, a törvény előtti egyenlőség elvének érvényesítésével” – áll a nyilatkozatban.

A tények azonban másról is árulkodnak.Az aktuálne.sk portál összeállítása szerint Szlovákiában tavaly csökkent a rasszista indítékú bűncselekmények száma, de felderítettsége is: a tavalyi 62 százalékról 51,5 százalékra. 2008-ban 213 rasszista indítékú bűncselekményt vettek nyilvántartásba, tavaly már csak 132 esetet. A leghatékonyabban a kassai kerületi rendőrség dolgozott, ott 21 esetet derítettek fel, a legrosszabbul a nyitrai, ahol állítólag csak 13 rasszista jellegű cselekmény történt. Az országban ilyen címen 79 egyént vettek őrizetbe, 4 kiskorút, 15 fiatalkorút, 23 egyén pedig részeg volt a cselekmény elkövetésekor. 112 cselekmény az emberiesség ellen irányult, pl. olyan ideológiákat népszerűsített, amelyek alkalmasak az emberi szabadságjogok megsértésére.
Rasszista indítékú gyilkosság tavaly a hivatalos nyilvántartás szerint nem történt Szlovákiában. A szélsőjobboldali mozgalmak tevékenysége azonban fellendült azt követően, hogy a Szlovák Testvériség civil szervezet belügyminiszteri feloszlatást a Legfelsőbb Bíróság semmissé nyilvánította. Számos szlovákiai településen – ahol nagy számban él roma lakosság – roma ellenes felvonulásokat, nagygyűléseket tartottak, a helyi lakosság egyetértését is kivívták. A júniusi parlamenti választásokra pártot is alapítottak, igaz, ehhez cselhez kellett folyamodniuk, de listájuk ott lesz a 18 induló politikai tömörülésé között.
A rasszizmus világnapja alkalmából érdemes még elmondani, hogy a „standardnak” számító politikai pártok romaellenessége is nőtt. A Szlovák Nemzeti Párt kezdte a romák számára a szociális megszorításokat kilátásba helyezni, nyíltan cigánybűnözésről beszél, de maga a kormányfő, Robert Fico is szegregációs elmélettel állt elő, a roma problémák hosszú távú kezelése hatékony eszközének a bentlakásos roma iskolákat nevezte meg, ahol a lehető legtöbb roma gyereket szeretné elhelyezni, hogy kiszakítsa őket az alkalmazkodásra képtelen környezetből. Ez utóbbival az Európai Unió szerveinek tiltakozását is „kivívta”.
Szlovákiában március 23-24-én nemzetközi tanácskozást tartanak az extrémizmus elleni harcról. A rendezvény része a roma felzárkózás európai évtizede (2005-2015) akciósorozatának, amelytől Čaplovič azt várja: toleránsabbá teszi a társadalmat a kisebbségekkel szemben.

Felvidék Ma, gy