Beszélgetés Németh Zsolttal, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága fideszes elnökével
Orbán Viktor a választásokat követő sajtótájékoztatóján leszögezte, az új kormány a nemzeti együttműködés kabinetje lesz. A nemzeti együttműködésnek pedig természetes részesei a határon túli magyarok is. Tudják már, hogy ezt milyen intézmények között valósítják meg? Felélesztik az önök által létrehozott, de a szocialista kormányzat alatt félreállított Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), vagy megmaradnak a később megalakult Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) mellett?
– A konkrét formákról és elnevezésekről még nem született döntés, de szándékunk világos és egyértelmű: a határon túli magyarság legitim szervezeteivel azt a párbeszédet – amely egyébként 1998 után eredményesen működött egészen 2004 novemberéig, a kettős állampolgárságról való népszavazást megelőző ideig – felújítjuk, sőt, még inkább szerteágazóvá terjesszük ki. A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának az elmúlt években való működését eredményesnek tartjuk, fontos keretet és sok tapasztalatot jelent a jövőre nézve. Egy biztos: a magyar államigazgatást és a magyar diplomáciát át kell hatnia a nemzetpolitikai szemléletnek. Az intézményrendszer felépítésének mikéntjéről azért sem dönthettünk, mert erről a felálló magyar kormánynak konzultációkat kell folytatnia a határon túli magyarokkal.

Milyen lesz a kettős állampolgárságról szóló törvény? Érinti a választási jogot is?
– A szavazati jogot külön törvény szabályozza, nem pedig az állampolgársági. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. A kettős állampolgárságról szóló jogszabály már az első törvényalkotási csomagban valószínűleg benyújtja a Fidesz, lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettünk. Eszerint a magyar állampolgárságot egyéni kérelem alapján állítanánk helyre azon határon túli magyar kérelmezők esetében, akiknek – a jelenleg érvényes jogszabályokkal ellentétben – nem kell letelepedniük Magyarországon.

Változtatnak valamit a „támogatási hagyományokon” is. A Felvidéken megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy ez átértékelésre szorulna…
– Ilyen konkrétumokról csak azt követően tárgyalhatunk, ha megtörtént a kormányváltás a gyakorlatban is, és teljesen egyértelművé válik, hogy milyen örökséget hagy ránk a volt kormány.

A szlovák–magyar kapcsolatokat új alapokra kívánja helyezni a Fidesz. A szlovák kormánypolitika viszont éppen ettől retteg…
– Egy demokratikus jogállamban nincs mitől rettegni. A magyar-szlovák kapcsolatokban számunkra minden elfogadhatatlan, ami a szlovák emberek és nép méltóságát sérti. De ugyanígy az is, ami a magyar nemzet tagjainak a méltóságát sérti. Ezzel szembehelyezkedni nem szlovákellenességet jelent, hanem az emberi méltóság védelmét.

Mi a véleménye a legújabb szlovák–magyar konfliktusról, nevezetesen, hogy egy zoboraljai színjátszó csoportot azért hurcolnak meg, mert annak szórólapjain nem volt minden szlovákul is feltüntetve?
– Éppen erről van szó, nem beszélhetünk az emberi méltóság védelméről, ha ezért állami eszközökkel üldözni lehet egy magyar színjátszó csoportot. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban a nyelvtörvény problémája megkerülhetetlen. Ezzel kapcsolatban az előttünk álló időszakban számos nemzetközi lépés is várható, fokozódni fog a nyomás Szlovákia irányába. Egyértelmű, hogy ez a törvény nincs összefüggésben az európai normákkal és értékrenddel. Erről szól az Európai Unió Bizottságának is az egyik álláspontja, ezt támasztja alá az EBESZ kisebbségi főbiztosa és az Európai Tanácsban megfogalmazott vélemények is. A szlovák államnyelvtörvénynek ebben a formában nincs helye egy jogállamban. Bízom abban, hogy a szlovák parlament és kormány megtalálja a módját annak, hogy a szlovákiai magyaroknak a szlovákiai magyaroknak, illetve a többi kisebbségnek a nyelvhasználati jogait maradéktalanul biztosítsa.

Ön elsősorban külpolitikus. Milyen területen kívánja folytatni pályafutását, és milyen Európában szeretne élni?
– Ha felkérést kapok rá, szívesen tevékenykednék továbbra is a külpolitika és a nemzetpolitika területén. Egy szuverén Európában szeretnék élni, melynek szuverenitása, az összefogás képességén alapszik. Ide tartozik az is, hogy a magyarok és a szlovákok együttműködésre vannak ítélve, valamint a felvidéki magyarság szuverenitása is a belső ügyeinek intézéséhez.

Felvidék Ma, Oriskó Norbert (A Szabad Újság ma számában is megjelent)