A helyzet rendeződésétől az euróövezet felbomlásáig terjednek a valutaunió lehetséges jövőjére vonatkozó, londoni elemzők által felvázolt friss forgatókönyvek. A Financial Times által kedden közölt négy forgatókönyv közül az első azzal számol, hogy a válság rákényszeríti a tagállamok kormányait a közfinanszírozás rendbetételére, a gazdasági dinamizmus és hatékonyság javítására. Mindezek után az euróövezet a világgazdasági növekedés egyik motorjává válna, az euró pedig a dollár komoly kihívójává erős és stabil tartalékvalutaként.
A londoni gazdasági napilap osztályzati metodikájában ez a lehetőség a „nem lehetetlen” besorolást kapta, ám az értékeléshez a lap szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy ezt a forgatókönyvet azért még nem kell „lélegzetvisszafojtva várni”.
A második forgatókönyv szerint az euróövezet valahogy „átevickél” a válságon, és a helyzet stabilizálódik, de a felszínre került alapvető szerkezeti problémákat továbbra sem sikerül orvosolni. Megkezdődhet Görögország piaci hitelességének helyreállása a takarékossági program végrehajtásával. Spanyolország és Portugália is eltalálhatja a megfelelő kiadáscsökkentési mértéket, amellyel le lehet faragni a közfinanszírozási hiányt anélkül, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülne.
A változtatások ahhoz azonban nem lennének elégségesek, hogy érdemben javítsák az euróövezet növekedési kilátásait. A pénzügyi unió alapvető hibái, amelyek a válság során láthatóvá váltak, továbbra is fennmaradnának, jövőbeni újabb bajok előhírnökeként.
A Financial Times ezt a forgatókönyvet „egyértelműen lehetségesnek” nevezi, hozzátéve: a megroggyant növekedési kilátások és az erősödő hosszú távú politikai félelmek további lefelé ható nyomást gyakorolnának az euróra.
A harmadik forgatókönyv – amelynek valószínűsége „meglehetős” – olyan megsebzett valutaunióval számol, amelynek hosszú távú jövője kérdésessé válik. E változat szerint a déli tagállamokkal szemben támasztott követelmények túl nagynak bizonyulnak, Görögország a vártnál is hosszabb „kórházi kezelésre” szorul, és végül adósság-átütemezésre is kényszerülhet, csakúgy, mint Portugália, vagy akár Spanyolország.Ebben a helyzetben mind több találgatás terjengene az euróövezet felbomlásáról.
A negyedik forgatókönyv alapján ez be is következne. A Financial Times szerint ennek valószínűsége „távoli, ám nem annyira, mint korábban gondoltuk”. A felbomlás lehetséges előzményei közé tartozna a görög gazdaság összeomlása, recesszió és magasba szökő munkanélküliség a többi tagállamban, és mindezek nyomán mind erősebb lakossági ellenállás az euróval szemben.
Az elemzés szerint ha az események „vesznek néhány fordulatot a legrosszabb felé, e lidérces forgatókönyv közelebb kerülhet a megvalósuláshoz”, és az euróövezet felbomlásával az egész európai gazdasági integráció is hátramenetbe kapcsolna.
A rendezett körülmények közötti kivonulás az euróövezetből nehéz lenne, ha nem éppen lehetetlen. Ha Németország lép ki, az új német márka árfolyama az egekbe szökhet, ám ez a német exportvállalatok létét sodorná veszélybe. Görögországnak ugyanakkor továbbra is euróban kellene törlesztenie hatalmas küladósságait – csak éppen ehhez sokkal gyengébb új drachmája lenne.
A euróövezeti tagság – legalábbis önkéntes – feladását a várható hatalmas költségek és jogi nehézségek miatt nagy londoni elemző házak nem valószínűsítik.
A Standard & Poor’s hitelminősítő nemrég Londonban kiadott átfogó elemzése kiemelte: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor’s – saját adósbesorolási kritériumai alapján – az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené.
A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót – és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia. Ez természetszerűleg a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány drágulását jelentené a helyi valutában, erősítve a költségvetésre nehezedő nyomást.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor – éppen a görög válság miatt – nem csupán a kilépés, de a belépés is meglehetősen nehézzé válhat.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban minap kiadott éves térségi eurókonvergencia-értékelése szerint kulcskérdés, hogy a görögországi válság miatt az EU hatóságai nem fogják-e szigorúbban értelmezni a maastrichti csatlakozási feltételeket.
Észtország felvételi kérelmének közelgő elbírálása ennek fontos próbája lesz; ha az észt csatlakozást nem engedélyezik – annak ellenére sem, hogy a balti köztársaság az összes belépési feltételt teljesíti -, az negatív jelzés lenne a közép-kelet-európai EU-térség egészének – állt a Fitch elemzésében.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege nemrég azt jósolta: a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek „a második tizedesjegyig” teljesítik az összes maastrichti feltételt.
A GS elemzői is úgy vélik: a jövő évi észt eurócsatlakozásról nyáron esedékes döntés fontos jelzés lesz arra, hogy mi az euróövezeti jegybank és Brüsszel jelenlegi hozzáállása az euróövezeti bővítéshez.
MTI
