Zsebők Csaba a Magyar Hírlapban azokról a Magyarországon élő felvidékiekről ír, akik rendelkeznek szlovák állampolgársággal, és bizonyos fokú választói bázist képviselnek.
Hosszú idő után először két magyar politikai formáció – pontosabban egy magyar, az MKP és egy retorikájában szlovák-magyar, a Híd – méretteti meg magát a választásokon. A közemúltban több közvélemény-kutató jelezte, hogy veszélyben lehet a felvidéki magyarság parlamenti képviselete, pontosan a kétfelé szavazás lehetősége miatt.
„Arra azonban igazán kevesen gondolnak, hogy létezik egy olyan elhanyagolt választói bázis, amelyről sajnálatos módon a rendszerváltoztatás óta regnáló felvidéki magyar érdekképviselők megfeledkeznek még a kampányok hevében is” – mondja Petheő Attila, fiatal MKP-s képviselőjelölt. Pedig a Magyarországon élő felvidékiek egyáltalán nem kerültek messzire szülőföldjüktől, tehát számolni kell velük. „Magam az egyetemi éveimet Magyarországon töltöttem, így elmondhatom, hogy részben az anyaországban szocializálódtam. 2002-ben tértem haza, itt alapítottam családot, és idehaza igyekszem kamatoztatni mindazt, amit odahaza elsajátítottam – hangsúlyozza Petheő. – Megértem viszont azok döntését is, akik a jobb boldogulás reményében végleg Magyarországon telepedtek le. A rendszerváltoztatás óta eltelt két évtized ugyanis nem hozott olyan gazdasági lehetőségeket Szlovákia magyarok lakta régióiban, amelyek gondtalan élettel kecsegtethetnek egy fiatalt. Ez rendkívül komoly kritika az eltelt húsz esztendő politikájának alakítói részére.” Az ifjú politikus, aki amúgy révkomáromi önkormányzati képviselő és a legjelentősebb szlovákiai magyar civilszervezet, a Csemadok járási elnöke, úgy látja, sajnos a felvidéki magyar közélet szereplőinek többsége csupán otthonukat elhagyókként, közösségüket jóformán elárulókként beszél azokról, akik az egyetem elvégzése után a maradék hazában maradnak; azonban hazatérési lehetőséget nem biztosítottak számukra.
„Azt sem erősíti az uralkodó szemlélet, hogy az elszármazott felvidékiek új közösségekbe szerveződve támogathassák tudásukkal az otthoniakat. Magam, mint korábban csaknem egy évtizeden át Magyarországon élő fiatalember, viszont kijelenthetem, hogy szükségünk van idehaza az anyaországban élő felvidékiek tudására és tapasztalataira” – mondja Petheő Attila.
Nyomatékosította: a szlovákiai választásokon a Magyarországon élő felvidékiek is segíthetik a tisztán magyar érdekképviseletet, sőt annak megújításáért is tehetnek a szavazatukkal. Elő lehet ugyanis segíteni az MKP-ban a generációváltást – ahogy a párt ifjúsági partnerszervezetének, a Via Nova Ifjúsági Csoportnak az egyik szlogenje is szól –, ha hazajönnek szavazni, és élnek az úgynevezett preferenciaszavazatok adta lehetőséggel, négy, számukra is jövőt jelentő személyt karikázva be a magyar párt választási listáján. A szlovák választójogi törvény szerint egyébként az, aki a választás napján külföldön tartózkodik, de állandó szlovákiai lakhelye (is) van, postai úton szavazhat. E lehetőséggel azonban már nem élhetnek a Magyarországon élő felvidéki magyarok, hiszen a határideje lejárt, április végéig lehetett kérvényezni az adott település polgármesteri hivatalában – mutat rá Petheő Attila.
„Mivel erről a határidőről többszörösen is lekéstek a Magyarországon dolgozó, illetve tanuló szlovák állampolgárok, arra kérném őket, hogy időzítsék június 12-re a családlátogatást, és minél nagyobb számban jöjjenek haza szavazni, hiszen ezzel sokat tehetnek a magyar közösségért” – mondta a magyar politikus a Magyar Hírlapnak.
Zsebők Csaba
