A szlovákiai kutatóknak, történészeknek még mindig Csehországba kell utazniuk, ha olyan kutatást végeznek, amelynek iratai nem találhatóak Szlovákiában. Az Állambiztonsági Hivatal számos dokumentuma még mindig Csehországban van.

A Nemzeti Emlékezet Intézetének munkáját is megnehezíti, hogy a Csehszlovákia felbomlása után a vagyonelosztáskor nem minden dokumentum került Szlovákiába. Az egykori Állambiztonsági Hivatal iratainak nagy része most már minden bizonnyal Csehországban is marad.
Ivan Petranský, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke úgy fogalmazott, hogy ezek a dokumentumok a kulturális örökség részei. Egyelőre csak a másolatok hozzáférhetőek a kutatók számára. Az Állambiztonsági Hivatal dokumentumainak – amelyekből világosan kitűnnek az egykori titkosügynökök nevei, beosztásai és munkakörei – egy része ugyan kutatható Szlovákiában, és korábban nyilvánosságot is láttak az ún. „ügynöklisták”, de az adatok nem teljesek. Sokak meglepetésére közéleti személyiségek, egyházi vezetők, írók nevei is megtalálhatók a listákon. A szlovákiai magyarok sem maradtak ki a listákból.

A rendszerváltást követően szövetségi szinten meghozott ún. átvilágítási törvény 10 évre kirekesztette volna a közéletből azokat a személyeket, akik ilyen listákon szerepeltek, ám ezt a jogszabályt Csehországban alkalmilag-esetileg, Szlovákiában pedig soha nem tartották be. ( Pl. e törvény értelmében nem lehetett volna az első szabadon választott csehszlovák kormány miniszterelnöke Marián Čalfa sem.) Bár több társadalmi szervezet alapszabályában is szerepel, hogy egykori ügynökök, vagy az Állambiztonsági Hivatallal együttműködő személyek nem lehetnek tagjai az adott szervezetnek, a legtöbb esetben ennek bizonyítása a nehéz, mert nincsenek hiteles adatok. A szlovákiai magyar reformátusoknál már elindult ez a folyamat, a katolikusoknál még várat magára. A világiakon kívül akadnak olyan egyházi magas beosztású személyek is, akik jelenleg is előkelő funkciókat töltenek be az egyház szervezésében és köztiszteletben örvendenek.
Szlovákiában a 2002-ben létrehozott NEI kezdett hozzá az anyagok gyűjtéséhez, a dokumentumok közzétételéhez. Honlapján – www.upn.gov.sk – a feldolgozott anyagok elérhetők, a regiszterek fotókópiái lapozhatók. A kommunista érából 1958-ból vannak legkorábbi adatok. A pozsonyi intézet közzétette már az árjásított zsidóvagyon jegyzékét (az árjásítók listáját személyiségvédelmi okokból nem), közölt dokumentumokat az illegális határátlépők elleni megtorlásokról, egy-egy esetben a benne konkrétan részt vevő katonák ellen bírósági feljelentést tett, a múlt héten pedig a katonai kémlistákat tette közzé honlapján a kommunista érából. Nagy hibája az adatfeldolgozásnak és közlésnek, hogy soha nem komplex anyagról van szó, hanem esetleges, vagy a hasonló cseh intézet által összegezett dokumentum kerül nyilvánosságra Szlovákiában is.
Csehországban már előbbre tartanak: tizenöt éve kutatják a kommunizmus bűncselekményeit, indultak büntetőjogi és jóvátételi perek, kötetekre rúg a titkosszolgálatok tevékenységét elemző szakmai munkák száma, nem ragadtak le csupán az „együttműködők” nevének és beosztásának nyilvánosságra hozatalánál. Ismertek az állambiztonsági hatóságok alkalmazottai, tisztjei, főtisztjei, fel van térképezve, hogy a pártállam idején a kommunista párt központi bizottságának mely osztályai irányították a belső, ill. külső ellenség elleni harcot, hogyan működtették az állambiztonsági apparátusokat és a titkosrendőrséget. A csehszlovák titkosszolgálatok központi levéltára Pilzenben található.

Magyarországon állami szinten a mai napig nem rendezett az egykori ügynöklisták kérdése. Az elmúlt húsz év alatt több lista is napvilágot látott, de az állam sosem vállalta fel azok hitelességét.

A Nemzeti Emlékezet Intézetének megalapításáról már 1989 novemberében is szó esett, viszont csak 13 évvel később, 2002-ben döntöttek annak létrejöttéről. A hivatal célja, hogy a volt fasiszta szlovák állam, illetve a kommunista Állambiztonsági Hivatal (ŠtB) működését kutassa és feltérképezze, gaztetteit nyilvánosságra hozza, hogy „a múlt ne ismétlődhessen meg”. Egyelőre azonban csak a piramis legalján lévő ügynökök listáit sikerült közreadnia.

Felvidék Ma