A szlovák emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök, Rudolf Chmel (Most-Híd) kétoldalú államközi szerződésben akarja rendezni Magyarországgal a kettős állampolgárság ügyét. Chmel ma sajtótájékoztatón beszélt erről, kifejtve: így lehetne elejét venni, hogy Budapest nyomást gyakorlojon a szlovákiai magyar kisebbségre.
Chmel szerint a kétoldalú szerződésben Budapest vállalná, hogy tartózkodik a nyomásgyakorlásról, Pozsony pedig, hogy a kettős állampolgárság miatt nem fogja diszkriminálni polgárait. „A (magyar) törvény még hatályba sem lépett, Szlovákia pedig már szlovák állampolgárokat foszt meg állampolgárságuktól“ – bírálta a pozsonyi jogszabályt Chmel, aki szeretné, ha a május végi törvénymódosítás megszűnne. Az általa javasolt kétoldalú szerződésben a diszkriminációmentességgel Pozsony azt vállalná, hogy a magyar állampolgárságot felvevő szlovák polgárokat sem fosztaná meg szlovák állampolgárságuktól, fogalmazott Chmel.
Chmel a kétoldalú szerződés gondolatát előbb a koalíciós partnerei elé terjeszti, mert politikai kiélezett és nagyon kemény vitára számít a kormánypárti berkekben is, egyelőre ugyanis csak a saát elképzelését tárta a sajtó képviselői elé. „Csak ha itthon megállapodásra jutunk, mehetünk a javaslattal külföldre“ – fejtette ki. Szerinte nem rövidtávú versenyfutás a kérdés megoldása, hanem maratoni. Chmel egyelőre megbecsülni sem tudja, hány szlovákiai magyar kérne magyar állampolgárságot, de az a véleménye: ha otthonérzi magát a kisebbség Szlovákiában, nem kíván más politikai hazát szerezni. Chmel szeretné, ha az új szlovák kormány politikája nem a történelmi előítéletekre épülne, hanem a fokozatosság elve alapján mentális transzformációt hajtana végre, mert tudatában van, hogy az emberi érzésvilág megváltoztatása a legnehezebb.
Chmel el akarja törölni az államnyelvtörvényből a szankciókat, de módosítaná azokat a rendelkezéseket is, amelyek a nyelvtörvény betartásának felügyeletére vonatkoznak, illetve korlátozzák a szólásszabadságot vagy beavatkoznak az emberek magánéletébe. „Azt akarjuk, hogy ami a nyelvtörvény módosításával megromlott, visszatérjen a normális viszonyredszerbe, a kisebbségek vonatkozásában is“ – fogalmazott. Chmel szakítani akar a „magyar kártya“ alkalmazásával, amely csak arra volt jó, hogy megmérgezze a kapcsolatokat a Duna mindkét oldalán és az egész közép-európai térségben.
Chmel szeretné, ha a kisebbségek a hivatali kapcsolatokban mindenütt, ahol legalább a lakosság 10 százalékát kiteszik, használhatnák anyanyelvüket. „ A 20 százalékos küszöb talán 20 magyar települést érintene, de jelentősen segítene azoknak a községeknek, amelyekben ruszin, német és roma kisebbség él – érvelt a kormányalelnök. – A szlovák nyelv teljes közéleti dominanciája és szinte kizárólagos használata tapasztalható mindenütt, függetlenül az adott településen élő etnikumok arányától.“ Chmel szerint a kormány szándéka, hogy javuljon a lakosság és a hivatalok kommunkációja, s ennek a része lehetne az ő törekvése is.
Felvidék Ma
