Az államnyelvtörvény eltörlése szóba sem jöhet Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint, mert ilyen lépés a kormányprogramban nem szerepel. Krajcer arról sem tud, hogy a kormánykoalíció nagy része számára elfogadható megoldást jelentene a szankciók és pénzbüntetések megszüntetése. „Nekem ilyen információim nincsenek” – nyilatkozta Krajcer a TASR hírügynökségnek, az MKP nyelvi jogokkal kapcsolatosa állásfoglalására reagálva. Krajcer kifejtette: a programnyilatkozatban az áll, hogy a kormány támogatni fogja az államnyelv fejlődését, és változásokat eszközöl a kisebbségek irányában a 2009. szeptember 1-je óta hatályos nyelvtörvényben. „Ez az elvi álláspont e témában” – fogalmazott a miniszter, aki ilyen szellemben tárgyalt kedden Rudolf Chmel kormányalelnökkel is. „Tárgyalunk a kérdésről, mert törvény-kezdeményezői hatásköre e téren a kulturális és idegenforgalmi miniszternek van” – jelentette ki Krajcer.
Szigeti László, az MKP alelnöke nyilatkozatban fogalmazta meg, hogy pártja számára a legjobb megoldást az államnyelvtörvény eltörlése jelentené. A pénzbírságok megszüntetése az MKP szerint nem oldja meg a kisebbségek nyelvhasználati problémáit, mert maga az államnyelvtörvény diszkriminatív, és ellent mond a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott szabályoknak.
A Most-Híd elnöke, Bugár Béla az MKP állásfoglalására úgy reagált, hogy maga is többször állította már, nem elég csak a büntetéseket eltörölni. Kijelentette: erről a koalíciókötésről folytatott tárgyalások során minden partnerrel beszélt. A hírügynökségnek most hozzátette: a konkrét jogszabályi változásokról egyeztet még a koalíció, de Bugár az államnyelvtörvény eltörlését nem fogja kérni, csak azokban a cikkelyekben akar majd változásokat, amelyek kedvezőtlenül érintik a kisebbségeket.
Felvidék Ma