Szlovákiát impozáns gazdasági teljesítménye a gazdasági válság begyűrűzéséig okkal az Európai Unió egyik minta országává tette. Ezt az eredményt elsősorban a több cikluson átívelő strukturális reformok és a jól „meglovagolt” világgazdasági konjunktúra tették lehetővé, valamint a régióhoz képest érezhető gazdasági hátrány, ami meglehetősen nagy potenciált nyújtott a növekedéshez. A Szlovákiában meghozott áldozatok természetesen nem voltak fájdalom mentesek, míg a görög kormányok a népszerűtlen intézkedések elodázásával a világgazdasági konjunktúra mámorában visszafizethetetlen adósságba kergették országukat. Szlovákia joggal jelzi nem tetszését az EU felé, annál is inkább, mert nyílt titok, hogy a tagországok által összeadott segélycsomag visszafizetésére Görögország gazdasági és társadalmi lehetőségeit ismerve nincs reális esély. Az érem másik oldalához viszont az is hozzá tartozik, hogy Szlovákia a szomszédos tagállamok 2008-as valutaválságától ( a cseh korona 8 %-ot, a forint 15 %-ot gyengült, míg a zloty gyengülése meghaladta a 40 %-ot !) az eurónak köszönhetően védelmet élvezett. Ez nem csak az árstabilitásban mutatkozott meg, hanem a piacról elérhető hitelek alacsony kamataiban is. Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia, a balti államok nem kis vérveszteségeket szenvedtek el, míg Szlovákia viszonylagos nyugalomban szemlélte a piaci turbulenciákat annak ellenére, hogy gazdasági teljesítménye ugyan olyan tendenciák szerint alakult, mint az említett országoké. Csökkenő GDP, növekvő államháztartási hiány, növekvő munkanélküliség, és a GDP arányos államadósság megugrása egyaránt jelen volt Szlovákia esetében is.

Az euróövezeti szolidaritásnak köszönhetően Szlovákia nem kevesebbet kapott, mint a valutaválságok költségeinek, és az ezzel járó gazdasági pánik elkerülésének ajándékát, aminek nagysága nem összehasonlítható a 816 millió eurós segélycsomaggal. Ennek fényében a görög mentőcsomagra adott szlovák „nem” nem csak etikai kérdéseket vet fel. Az euróövezet stabilitásának egyik alappillére a szolidaritás, ami az euró támadhatóságának felületeit hivatott csökkenteni. A szolidaritási paktumot Szlovákia abban a hitben rúgta fel, hogy az összeg elenyésző mértéke miatt nem lesz hatással a mentőcsomag sikerére. Ez a külön utas politika a pénzpiacok túlérzékenysége miatt rést üthet az euró pajzsába azzal, hogy más tagállamokat is engedetlenségre sarkall. Az EU jelenleg kivár, az elhangzott nyilatkozatok nem sugallnak retorziókat Szlovákiával szemben. Azzal viszont mindenképp számolnia kell Szlovákiának, hogy az engedetlenség miatt meg fog növekedni az országra nehezedő nyomás Brüsszel részéről. Azt nehéz megjósolni, hogy ez a nyomás közvetlenül, vagy egyéb szervezeteken keresztül fog e jelentkezni, de az eszközök tárháza elég széles ahhoz, hogy a külön utakat járókat visszakényszerítse Brüsszel a közös vágányra.

Matus Andor, gazdasag.sk