Ha nagyon egyszerűen fogalmaz az ember, akkor a szlovák külügyminisztérium határozatára a kettős állampolgárság kapcsán nemes egyszerűséggel csak ennyit mond: „Mert hülye azért nem vagyok!”
Miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy minden olyan szlovák állampolgár, aki július 17-e után idegen állampolgárságot szerez, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a lakóhelye szerinti illetékes körzeti hivatalban. Amennyiben nem teszi, 3319 eurós bírsággal sújtható! A már jól megszokott szlovák retorika ismét tapasztalható. Ha nem cselekszel az „állambácsi” akarata szerint, megbüntetünk! Ha magyarul beszélsz, megbüntetünk! Ha magyarul írsz, megbüntetünk! Ha magyarul gondolkodsz, megbüntetünk! Ha magyar állampolgár is szeretnél lenni, megbüntetünk! És még sorolhatnánk a listát tovább, hiszen a szlovák politikai elit elvárásai nem ismernek határt az országban élő más nemzetiségű polgárokkal szemben.
Az előző mélységesen és nyíltan nacionalista Fico-kormányzat által hozott döntést mindezidáig az új szlovák kormány nem bírálta felül. Mint ahogyan más egyebet sem, ami főleg a felvidéki magyarságot sújtja, mint például a nyelvtörvény, a “hazafiassági” törvény, az ún. zászlótörvény, az állampolgársági törvény, az önkormányzatoknak megítélt állami támogatás tengerszinti magasságtól függően…
Idáig még Iveta Radičová és díszmagyarjai sem tettek a felsorolt törvények megváltoztatása érdekében. Folyamatosan hallottuk a választások előtt, hogy majd ők megváltoztatják, de érdemi előrelépés nem született. Marad a keserű valóság: „Egyik kutya, másik eb!”
Mi, magyarok pedig jelentsük fel magunkat – vagyis valahogy ezt képzeli a szlovák kormányzat. A nagyvilágon biztosan kevés olyan hely van, ahol egy józanul gondolkodó polgár saját magát feljelenti. Nem is beszélve arról, ha egy olyan ország állampolgárává lett, amelyhez szoros kapcsolat fűzi. Hiszen Magyarországot anyaországnak hívjuk, némely esetben csonkaországnak. Anyaországnak, hiszen mint ahogyan az édesanya öleli keblére gyermekét, úgy tekintünk mi féltő pillantással a megmaradt Szent István-i örökségre. Ahogyan az anya gondoskodik gyermekéről, úgy kellene az anyaországnak is gondoskodni elszakított gyermekeiről. Csonkának pedig azért, mert Trianonban megcsonkították és hamis vádak által levágták kezét, lábát és részekre szabdalták, mint annak idején Koppány testét, elrettentésül. A csonka, ha már területileg nem, de lélekben és különböző önrendelkezési formák szerint újra eggyé válhat, ha van akarat és szív! Aki átérzi a magyar sorsot, az tudja, milyen szoros kapcsolat fűz minket Magyarországhoz. Mert mi nem a magyar állam pénzére áhítozunk, hanem a megbecsülésre és befogadásra! Ezt sokan nem értik meg még manapság sem. Az új magyarországi kormányzat viszont végre magyarul gondolkodik és magyarul érez, ami remélhetőleg kihat azon magyarországi polgárokra is, akik eddig ferde szemmel néztek ránk, elszakított területen élő magyarokra.
Véleményem szerint a szlovák hivataloknak kevés dolguk lesz, hiszen magyar ember biztosan nem jelenti be, hogy ő kettős állampolgár. Mások számba jöhetnek: besúgók, árulók, janicsárok, rosszakarók. De a feljelentéshez bizonyíték is kell, és amennyiben a szlovák állam belemegy ebbe a játszmába, akkor titkosszolgálati eszközöket kell már bevetnie saját polgárai ellen. Ez pedig nemhogy elfogadhatatlan és felháborító, de jogellenes is! Hiszen nem vagyunk sem bűnözők, sem nemzetközi terroristák, sem kémek, sem pedig semmiféle államellenes tevékenységet nem űzünk. Egyszerűen magyarok vagyunk, a magyar nemzethez tartozunk, mi itt születtünk és a fejünk felett idegen hatalmak húzták meg a határokat. És most még az állampolgárságtól is meg akarnak fosztani, mint ahogyan a II. világháborút követően a „demokratikus” Csehszlovákiában nagyanyáinkkal és nagyapáinkkal is tették. Ha magyart kapunk, a szlovákot elveszik! – mondogatják az állami vezetők. Amennyiben a szlovák jogszabály így marad a továbbiakban is, akkor 2011. januárjától a felvidéki magyaroknak – amennyiben igénylik a kettős állampolgárságot – mérlegelniük kell: Melyiket válasszam? Én tudom a döntést! És Ön?

Karaffa Attila, Felvidék Ma