„Nézzük meg pusztán racionális szempontok alapján, milyen az ideális autó. Akkora, hogy kényelmesen elférjen benne öt ember és csomagjaik, de ne legyen behemót, tehát a városban is tudjon közlekedni. Legyen kombiszerű, hogy alkalomadtán elférjen benne a lapra szerelt gardróbszekrény. Legyen kicsit megemelt, éppen akkora terepjáró-képességű, amennyire földutakon szükség lehet. Az őszi és téli hónapokra gondolva legyen összkerékhajtású.”

 

Ha magyarországi kollégáink fenti kritériumait a prémiummárkákra szűkítjük, a számítógép az alábbi neveket fogja kidobni: BMW X3, Mercedes GLK, Audi Q5. Esetleg Volvo XC60. Ezek közül legutóbb a Q5-öst próbálhattuk ki.

Alaktan
Miután megállapítottuk, hogy az autó karosszériája tetszetős és arányos – nem túl szögletes, nem túlságosan gömbölyded, és végképp nem behemót –, kigyönyörködhetjük magunkat a részletekben. Jelesül a vastag krómkeretes, óriási hűtőmaszkban, az első lámpaburákban szárnyszerűen kialakított LED-füzérekben, a ködfényszórók körüli bordákban, a szépen domborított motorháztetőben. Hátraballagva tovább írhatjuk a piros pontokat: sportos a tetőspoiler és a keskeny szélvédő, attraktív a penge alakú lámpák és a fényvisszaverők hosszú sávjának együttese. Ennyi éppen elég is egy „szabadidősnek”, hogy joggal lehessen büszke a külsejére…

Belvilág
Az utastér tágas, levegős; a vezetőülést annyira hátra lehet tolni, hogy ütközőpontjából 182 centis magasságom ellenére alig érem el a kuplungpedált. Ráadásul hátul még ilyenkor is jócskán marad hely, bár a megfelelő kép nem ebben a pozícióban készült. A hátsó ülések támlája egymástól függetlenül dönthető, éspedig a csomagtartóból is; ilyenkor másfél köbméter körülire nő az alapon 540 literes rakodókapacitás. A műszerfal vonalvezetése, a gombok, a kapcsolók logikus elrendezése hozza a szokásos Audi-stílust és színvonalat. Az elektromechanikus kéziféknek automata pozícióban visszagurulás-gátlóként is szolgál. Az alapszereltség értékesebb elemei: automata légkondi, „Chorus” rádió (CD-lejátszóval), fedélzeti számítógép, tempomat, hátsó parkolószenzorok, teljes körű elektronikus menetszabályozás.

Országúton, terepen
A kétliteres, közös nyomócsöves TDI erősebbik verziója a középső dízelválasztási lehetőség 143, illetve 240 lóerő között. Mi tagadás, épp hogy csak elég a több mint 1,8 tonna saját tömeghez, főleg hogy alacsony fordulatszámon kissé szundikálós fajta. A dinamizmust tovább rontja az automata váltó, bár tény, hogy a hétlépcsős S tronic simán és villámgyorsan dolgozik. Még szerencse, hogy sportos üzemmódja is van, amikor jócskán hagyja felpörögni a motort. A tartós összkerékhajtás nagyobbik része alapon hátramegy, hatékonyságát EDS elektronikus difizár segíti. Az autó mindennek köszönhetően csúszós vagy rossz úton is igen stabil, de komoly terepre természetesen nem ajánlott kivinni. Ahhoz túl kicsi a hasmagassága és az elülső-hátsó ráhajtási szögei…

Felvidék Ma, Vas Gyula, (A szerző felvételei)

ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1968 cm3
Teljesítmény: 125 kW (170 LE)/4200min-1
Nyomaték: 350 Nm/1750–2500min-1
Sebességváltó: hétfokozatú automata
Legnagyobb sebesség: 200 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 9,9 s
A csomagtér alapmérete: 540 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 8,2/6/6,8 l/100 km
Ár: 41 350 euró
Az alapmodell ára: 36 690 euró