Berényi József, az MKP elnöke ma sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Koalíció Pártának elemzését az államnyelvről szóló, Tt. 270/1995. számú törvény 2009. szeptember 1-én hatályba lépett módosított formájának a 2010. szeptember 24-i kormányülésen jóváhagyott változatról. Az alábbiakban ezt a politikai-jogi elemzést olvashatják.

A törvény fenyegető jellegének fenntartása

A 2009-ben elfogadott nyelvtörvény alapvető jellemzője a kisebbségellenes politikai motiváltság és fenyegető jelleg. Különösen a súlyos pénzbüntetések (maximum 5000 euróig) bevezetésének nem volt társadalmi jellegű, ésszerű indoka. A szlovák kormányok egyértelműen nem a szlovák hivatalos nyelv pozícióinak valós fenyegetettsége miatt alkották, illetve szigorították az államnyelvtörvényt, hanem a magyarság megfélemlítése miatt. Az általános gyakorlat azt mutatja, hogy a szlovákiai magyar államigazgatási, önkormányzati és egyéb közületi alkalmazottak, illetve más szereplők, minden szükséges esetben alkalmazzák az államnyelvet.

Sokkal inkább a kisebbségi nyelvek használatát kellene hatékonyabb törvénnyel védeni, hiszen épp a magyar nyelv használata szorul drámai módon vissza.

Mindezek fényében megállapítható, hogy a Radičová-kormány államnyelvtörvény-változata:

  1. olyan területet szabályoz, amit okkal és joggal lehet felesleges politikai önszabályozásnak minősíteni, amely asszimilációt felgyorsító magatartási mintákat erőltet a szlovákiai magyarokra,
  2. a fenyegető jelleg (pénzbüntetések) megtartása a szlovákiai magyar közéleti szereplők (és általában a közösség egésze) elleni támadásnak, rosszindulat megnyilvánulásának tekinthető,
  3. a törvény, de különösen a pénzbüntetések a szlovákiai magyar közösség számára egyértelműen negatív szimbólummá váltak, így a pénzbüntetések akár korlátozott megőrzése is politikai, szimbolikus üzenettel bír az ország lakosságának 10 %-a felé, akik ráadásul pozitívan, rosszabb esetben semlegesen viszonyulnak a jelenlegi kormányhoz,
  4. ugyancsak szimbólumértéke van annak, hogy a Radičová-kormány nem volt hajlandó visszaállítani a 2006-os állapotokat, ilyen értelemben és ebben a vonatkozásban vállalja a Fico-kormány örökségét.

2. Az államnyelvtörvény kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos viszonya

Az államnyelv használatának kiterjesztése közvetve egy sor olyan gyakorlati élethelyzetet teremt, amelyben a párhuzamos vagy egyidejű nyelvhasználat elkerülése végett a kisebbségi nyelvet nem használják majd.

A 2011. január 1-jétől hatályos törvényszöveg, 1. § (4) bek.: „Ha ez a törvény nem rendelkezik másként, a nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatára külön jogszabály vonatkozik.”

A Fico-kormány módosítása előtti állapot: „A nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatára külön jogszabály vonatkozik.”

Az új kormány által meghagyott rész szerint a kisebbségi nyelv használata terén (!) az általános törvény (államnyelvtörvény) felülírja a speciális törvény rendelkezéseit (kisebbségi nyelvhasználati törvény). Ez egyrészt a lex specialis elv tagadása, másrészt a Fico- és a Radičová-kormány ezzel ellentétes érvelése megalapozatlanságának bizonyítéka.

A törvényt e helyen tehát az „eredeti állapotába” kellene visszahozni, hogy az megfeleljen az állításnak, miszerint az államnyelvről szóló törvény „semmilyen vonatkozásban nem szabályozza a kisebbségi nyelvhasználatot”.

3. A pénzbüntetések személyi és tárgyi hatálya

A Radičová-kormány a 2010. szeptember 24-i megegyezést követően a következőket kommunikálja ezzel kapcsolatban:

  1. az államnyelvtörvény megsértése miatt csak közületi szervek szankcionálhatók, a továbbiakban már nem sújthatók pénzbüntetéssel a természetes személyek, sem pedig az olyan jogi személyek, amelyek nem minősülnek közületi szervnek (pl. gazdasági társaságok)
  2. emellett a törvénysértések csak nagyon szűk körben bírságolhatók, csak az életveszéllyel, egészséggel és vagyonbiztonsággal kapcsolatos információkkal összefüggő törvénysértés esetén.

A fenti két pontban foglaltakat a Radičová-kormány az Fico-féle változattal szembeni jelentős előrelépésként kommunikálja, illetve a törvény restriktív jellegének megszüntetéseként értelmezi. Ezzel szemben a jóváhagyott jogszabályhely autentikus szövege így hangzik:
„Ha a minisztérium a 9. §, (1) bek. szerinti terjedelemben kötelességszegést állapít meg és a közületi szervek nyilvánosságnak szánt információiról vagy a Szlovák Köztársaság polgárainak életét, egészségét, biztonságát és vagyonát érintő információkról van szó,…50-től 2500 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható”
Az 1., 2. pont szerinti kormányzati kommunikációnak megfelelő állapotot az alábbi szövegrészekkel lehetett volna elérni (két különböző tartalommal):

„Ha a minisztérium a 9. §, (1) bek. szerinti terjedelemben kötelességszegést állapít meg és a közületi szervek olyan nyilvánosságnak szánt információiról van szó, amelyek a Szlovák Köztársaság polgárai életének, egészségének és vagyonának védelmét érintik,…50-től 2500 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható”

vagy

„Ha a minisztérium a 9. §, (1) bek. szerinti terjedelemben kötelességszegést állapít meg és a közületi szervek nyilvánosságnak szánt információiról vagy a Szlovák Köztársaság polgárai életének, egészségének és vagyonának védelmét érintő információkról van szó,…50-től 2500 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható”

azzal kiegészítve, hogy a természetes személyek és a nem közületi szervnek minősülő jogi személyek büntetési lehetőségének kizárását egyértelmű formában kell beépíteni, megfelelő jogtechnikai megoldással

Ezzel kapcsolatban a következők állapíthatók meg:

a) ami a pénzbüntetések személyi hatályát illeti, a kormány kommunikációja szerint az államnyelvről szóló törvényben foglalt kötelezettségek megsértése esetén nem büntethetők sem természetes személyek (magánszemélyek), sem pedig közületi szervnek nem minősülő jogi személyek. De mivel a törvény nem tartalmaz korlátozást a pénzbüntetéssel sújtható személyek körét illetően, elvileg bárki, aki megsérti a törvényt, egyben büntethető is, a 9a §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén. A törvénynek ezt a részét különféleképpen lehet értelmezni, akár úgy is, hogy a (nem vállalkozó) természetes személy is büntethető. Az előző kormány (Fico-kormány) által elfogadott változatban a pénzbüntetések személyi hatályát illetően 9a § egyértelműen fogalmazott, mert tételesen felsorolta büntethető alanyok körét (kihagyva a magánszemélyeket).

b) a pénzbüntetések tárgyi hatályát illetően megállapítható, hogy a törvény szövegében nem valósult meg a 2. pontban meghatározott szándék, miszerint csak az életveszéllyel, az egészség és vagyonbiztonság védelmével kapcsolatos információkkal összefüggő törvénysértés legyen szankcionálható. A kormány által jóvahagyott szöveg ugyanis szó szerint a polgár „életével, egészségével, biztonságával és vagyonával kapcsolatos információkat“ említ, nem pedig ezek védelmével (!) összefüggő információkat.

A polgár életének, egészségének és vagyonának védelmével kapcsolatos információk ugyanis már tartalmilag benne foglaltatnak a „polgár biztonságával összefüggő információk“ megfogalmazásban. A „polgár életével“ (nem pedig életének veszélyeztetésével!) és vagyonával (nem pedig vagyonbiztonságának veszélyeztetésével!) általában(!) összefüggő információkba pedig sok minden belefér! Így válik büntethetővé pl. a polgár életének veszélyeztetettségével kapcsolatos “Figyelem, robbanásveszély!“ típusú felirat mellett a polgár életével általában összefüggő „Figyelem, dinnye eladó!“ típusú hirdetés is, ha azt nem közölték államnyelven. Magyarán, a kormánynak a pénzbüntetések tárgyi hatályával kapcsolatos kommunikációja nincs összhangban a 9a §-ban foglaltak valódi tartalmával.

Ezen kívül fontos kérdésként merül fel, hogy ha már jóváhagyták a pénzbüntetés lehetőségét, az miért csak arra az esetre vonatkozik, ha a szlovák állampolgárok biztonságával kapcsolatos információkat nem tüntették fel államnyelven is. Ha már megmaradt a pénzbüntetés lehetősége, egyértelműen ajánlatos lett volna nemcsak a szlovák állampolgárok biztonságának védelmére, hanem külföldi állampolgárok biztonságának védelmére is gondolni.

Összegezve: A pénzbüntetés lehetőségének személyi hatályát illetően megállapítható, hogy a jóváhagyott kormányhatározattal romlott a helyzet a Fico-féle változathoz képest, hiszen – értelmezéstől függően – akár magánszemélyek is büntethetők lennének.

Ami a pénzbüntetés lehetőségének tárgyi hatályát illeti, a „polgárok életével kapcsolatos információk“ megfogalmazás alkalmazásával a helyzet nem változott a Fico-féle változathoz képest, hiszen ebbe a megfogalmazásba tartalmilag szinte minden típusú információ belefoglalható.
(Forrás: www.mkp.sk)

Felvidék Ma