Úgy tűnik, bírálatért Bugár Béla csak a volt pártja volt vezetőit – egykori vetélytársait – perli, most, hogy újra kormányzati szerephez jutott. Amiért Csákyt bíróság elé citálja, azt először Dzurinda kezdte hangoztatni („a Most-Híd a Smer ötödik hadoszlopa”), Slota folytatta, Bugár azonban csak Csákynak és az MKP-nak akarja megmutatni, ki az úr az országban. Hogy a Hideghéty-ügy miatt beperli-e a korábban szekerét toló szlovák sajtót, vagy valamely koalíciós partnerét, arra nem kell választ keresnünk. Ezt a békát biztosan lenyeli, és Hideghétyt körömszakadtáig védi ma is.

Bugár haragszik koalíciós partnereire, hogy a sajtón át üzenték meg neki: Hideghétyből a földalap élén többé nem kérnek. A Sme napilapnak elmondta: azt javasolta Hideghétynek, hogy pereljen, mert a koalíció téves sajtóinformációk alapján szegült ellen a Most-Híd jelölésének. Ezt kommentálja úgy a lap, hogy „A Most-Híd párt elkezdte jegyzői pontossággal hitelesíteni és bizonyítani azokat a gyanúkat és vádakat, melyek szerint ellentmondásos vállalkozók pártja és elsősorban az ő gazdasági érdekeik érvényesítése céljából jött létre (gyakran összefonódásban a Smer hátországában mozgó hasonlóan ellentmondásos emberekkel).” És a korábban erőteljesen Bugár-barát lapnak feltűnő, milyen vehemensen védi Bugár Béla ma is Hideghétyt, akinek kinevezési javaslata mindenképpen melléfogás volt, mert legalább egy ügyben – a nagyszalókiban – ő is konkrétan „úszott”, illetve ahogy a lap írja: zavaros restitúciós ügyek voltak bőven a második Dzurinda-kormány idején is.

Bugár máskor kiváló érzékkel határolódik el minden, az ő imidzsének ártalmas ügytől, még akkor is, ha korábban maga tette a kijelentést vagy hozta a döntést, Hideghéty esetében azonban ez az önvédelmi ösztöne csődöt mondott – fogalmaz a Sme. És Hideghéty már a második eset, az első a tarnspetrolos Martin Ružinský környezetvédelmi miniszteri jelölése volt…
Ebből a lap kommentátora arra következtet: a Most-Hídnak túlságosan is erős kötelezettségei vannak a megalapítása körül bábáskodó dél-szlovákiai vállalkozói körökkel szemben, és ugyanilyen erős kötelezettségek nyomják Simon Zsolt agrárminiszter vállát is. „Hideghéty csak a jéghegy csúcsa”, amit Bugárnak és Simonnak meg kellett lépnie, függetlenül a jelölési javaslat politikai kockázataitól, véli a lap, amely egy másik cikkében a Magyar Koalíció Pártjának korábbi „erős” vállalkozóit is megpróbálja feltérképezni.
A háttérből „operáló” Hideghéty mellett a Transpetrol volt vezérét, Czucz Istvánt és a Slovnaftot igazgató Világi Oszkárt említi, hozzátéve: Czucz és Hideghéty Somorján szinte szomszédja Bugárnak. Hideghéty a rendszerváltás után – amikor apósa az MKDM szineiben polgármester lett Somorján – kezdett ingatlanforgalmazásban vállalkozni, 2003-ben pedig Simon Zsolt miniszter állította a Szlovák Földalap élére. A lap szerint ugyan 1990-ben lépett be Hideghéty az MKP-ba, de az MKP akkor még nem létezett, Simon az FMK-MPP, Hideghéty az MKDM holdudvarához tartozott.
Tetszik vagy nem Bugár Bélának, illetve a szlovákiai magyar választópolgároknak, az MKP nyolc kormányzati éve alatt jócskán elharapózott a „szerzés” a magyar politikusi berkekben is. Egy-két bukást megértünk alacsonyabb szinteken, de a legfelső szféra mindig tabu maradt. A kormányzati szereppel mindig együtt járnak fontos állami beosztások is, ezek személyi betöltéséről annak idején – a Bugár vezette MKP-ban – egy külön az elnök által vezetett testület döntött, a párt elnöksége erre legfeljebb rábólinthatott, és újságíróként rendkívül nehéz volt megtudni, egyik vagy másik állami cégnél, hatóságnál, hivatalban ki is az MKP jelöltje. A tisztségekhez és jó jövedelemhez, hatalmas kapcsolati tőkéhez, bennfentes információk megszerzéséhez a párt káderpolitikájával hozzájutók névsorát még a tagság sem ismerte, így a második Dzurinda-kormány megbízatási idejének vége felé már a regionális és helyi pártszervek közül is egyre több sürgette, hogy a párt mögött megbúvó vállalkozóktól szabaduljanak végre, s kerüljön előtérbe a szlovákiai magyar kisebbség közösségi érdekeinek védelme és érvényesítése.
Az elbukott 2006-os választások után ezért kellett Bugárnak – és a körülötte tömörült vállalkozói lobbinak – hátrább lépnie a pártvezetésben. A 2007-es elitváltást követően ezek a lobbicsoportok léptek működésbe, és Simon Zsolt vezetésével addig ügyködtek, amíg meg győzték Bugárt is: törjék meg a magyar politikai egységet, s álljon egy új, nem magyar párt élére, amelyben már ők fogják diktálni a politikai irányvonalat.
Sikerrel jártak. És bár még 100 nap sem telt le az újkori „uralkodásból” a szlovák és magyar érdeket összehidaló szép maszk foszlányai mögül egyre világosabban tetszik ki a Most-Híd igazi arca.

Felvidék Ma, ngyr