Lengyelországban egy egész héten át az 1956-os magyar forradalomra emlékeztek. Van Mansfeld Péter utca is Poznanban, és sok katolikus tiszteli szentként első királyunkat. Október 23-án Varsóban Szent István-ereklyét adott át Erdő Péter megbízottja. Varsó, október 23, Szent István? A három, látszólag távol álló fogalom közös nevezője az a nem mindenki számára köztudott tény, hogy Varsóban is található a Szent István-templom, s ez a plébánia lesz az egyik színtere a Lengyelország-szerte zajló, a magyar ’56 előtt tisztelgő hagyományos rendezvény-sorozatnak. A plébánia épületét Stefan Wyszynski bíboros kérésére különítették el a Názáreti Nővérek kolostorától és szentelték föl Szent István király tiszteletére. Lengyelországban összesen öt plébánia működik az államalapító pártfogása alatt.

István volt a védőszentje Stefannak

Wyszynski nem véletlenül kapta keresztnévként a magyar István név megfelelőjét, szülei a magyar szent tiszteletére adták neki a Stefan nevet, s ő maga is Szent Istvánt választotta védőszentjeként. Régi vágya teljesült, amikor Szent István emlékére sikerült Varsóban egy templomot létrehoznia 1973-ban. Ekkor szentelte föl és ajánlotta Szent István pártfogásába az akkor épült lakótelep közelében létesült plébániát – meséli Molnár Imre, a varsói magyar nagykövetség tanácsosa. Ezért első lépésként még a 2009-es október 23-i megemlékezés alkalmából Szent István-portrét rendelt, melyet Simon M. Veronika festőművész készített el. (A Munkácsy-emlékérmes festőművész munkásságának nem ez az egyetlen lengyel témájú alkotása, ő festette meg a kommunista titkosrendőrség által brutális módszerekkel meggyilkolt mártír pap, Jerzy Popieluszko portréját is, mely a lajosmizsei Árpád-házi Szent László-templom oltárát díszíti – a szerk.) A templom plébánosával folytatott beszélgetés során később felmerült – folytatja Molnár -, hogy egy Szent István-ereklye segítségével lehetne felújítani a magyar király kultuszát. Kazimierz Nycz varsói érsek néhány héttel az ünnepség előtt levelet írt Erdő Péter bíborosnak, s a magyar egyház nagy örömmel teljesítette a kérést. Dr. Gaál Endre nagyprépost az esztergom-budapesti érsek megbízásából, Erdő ajándékaként hozta és adta át az ereklyét, ez Szent István egy csontdarabkája az esztergomi egyházmegye kincstárából.

A korona érkezése

Szintén az ünnep alkalmából a lengyelek megtekinthették a magyar koronát, pontosabban annak másolatát, melyet 2005 óta Ipolybalogon őriznek. A felvidéki község (Nagykürtösi járás) templomában őrizték a hagyomány szerint 1304. augusztus 14-én egy éjszakán át a Szent Koronát a Károly Róbert és a cseh Vencel király közötti trónviszály idején. Így a falu templomának tornyát is a magyar koronaékszer díszíti. A korona másolatát most az ipolybalogi templom koronaőrei hozták el Varsóba a templom plébánosával, ahol előadást tartottak Szent Istvánról és a koronáról. Az ünnepségek során került kinevezésre a varsói magyarok lelkipásztoraként Nagy Gábor atya, aki a Varsóban működő Jeruzsálemi Testvérek Közössége szerzetesrend tagja. A varsói magyar közösség kérésére nevezte ki őt Nycz érsek; a lengyel fővárosban még soha nem volt a magyaroknak papjuk. Az eseményt összekötötték a varsói és lengyelországi magyarok kolóniatalálkozójával. A Lengyelországban élő magyarok számát néhány százra teszik – informál a tanácsos.

Poznan, Mansfeld Péter utca

1956 Lengyelországban forrongó esztendő volt, s bár a poznani felkelés évfordulójára júniusban emlékeztek, a városban október 22-én is tartottak koszorúzást. A kommunista rezsim elleni, poznani fölkelés során ugyanis a tömegbe lőttek, s egy zászlót tartó iskolás fiút is lelőttek. Poznanban október 22-én Mansfeld Péterre is megemlékeztek: a városban az ’56-os emlékmű ugyanis a Kádár pribékei által kivégzett magyar fiúról elnevezett utca, és a felkelés során lelőtt Roman Strzalkowski nevét viselő utca kereszteződésében áll. Lengyelországban a magyar forradalom évfordulóján minden nagyobb városban tartanak megemlékezést akár egy filmvetítés, koszorúzás vagy ünnepi rendezvény keretében. Molnár megjegyzi: talán mélyebben ivódott be lengyelföldön ’56, mely aktívan jelen lehetett – a forradalom vérbe fojtását követő évtizedek során – a köztudatban, hiszen Lengyelországban nyíltan lehetett beszélni a történtekről. 1956 őszén, a hatalomba visszakerült Wladyslaw Gomulka jóvoltából a sajtó viszonylag korrekt tudósításokat küldött a magyar szabadságharcról, a lengyelek végig követni tudták az eseményeket.

A magyar forradalom emlékét az ország tőlünk legtávolabbi pontjain is őrzik; az északon fekvő Olsztynban 1956-ban itt került sor a legnagyobb tömegtüntetésre a magyar felkelés mellett. A Mazuri-tavak vidékén fekvő városban 1956. október 23-át követően összegyűltek a Vörös Hadsereg terén, ahol leverték az utcatáblákat és új táblák kihelyezésével Magyar Felkelők Terének „keresztelték át”. A történtekre emlékezve egy időre ismét visszaállították a tér forradalom alatti nevét. A teret egyébként 1990 után Bem Józsefről nevezték el a magyar-lengyel barátságra utalva, illetve egy hidat is elneveztek a Magyar Forradalmárok Hídjának.

Udvardy Zoltán, mindennapi.hu, Felvidék Ma