Az alig háromszáz lakosú Ladmóc a Zempléni-szigethegység délkeleti szegélyén, Szőllőske és Zemplén között, a Bodrog folyó jobb partján fekszik. A község egy magasabb pontján áll a klasszicista stílusban épült református templom, amelyet 1835-ben szenteltek fel. Ezt megelőzően – az egykori falu északi részén – közvetlenül a Bodrog partján állt a 12. században emelt templom, melyben (főleg az 1800-as évek elején) az áradás többször is kárt tett, s ezért kénytelenek voltak elhagyni (1834. március 2-án volt benne az utolsó istentisztelet).
A községben többnyire református magyarok élnek. Jelenleg a gyülekezetnek százhatvanöt választójoggal rendelkező tagja van. 1954-től a faluban nem volt helyben lakó lelkész, negyvenhét év után, 2001-től van ismét saját lelkipásztora a gyülekezetnek, mégpedig Spisák István személyében, aki az istentiszteletek látogatottságát – a gyülekezet számához viszonyítva – elfogadhatónak tartja. Vasárnaponként általában harminc-negyvenen is vannak a hívek, de a sátoros ünnepek alkalmával, illetve amikor nem mindennapi eseményre kerül sor, jobban megtelik a templom. Előfordul olykor olyan is, hogy a férfiak vannak többségben a templomban.
És ami szintén érdekes: Ladmócra nem jellemző, hogy csak az idősebbek vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, mert minden korosztály képviselteti magát, aminek nagyon örül a lelkipásztor. Sőt a vasárnapi iskolás gyerekek a gyülekezettel együtt vesznek részt az istentiszteleten, s annak kezdetén és végén is hangosan imádkoznak. Ezt azért is gyakorolják így, hogy ne csak elméletileg ismerjék meg a közösség fogalmát a gyermekek, hanem éljék is meg azt. Viszont sajnos kevés a gyermek, hiszen maga a gyülekezet is kicsi. Tavaly volt egy keresztelő, és házasságot is régen, utoljára 2007-ben kötöttek a klasszicista stílusú templomban.
Hasonló a helyzet az ifjúsággal is. Kilenc évvel ezelőtt, amikor a gyülekezetbe érkezett Spisák István a családjával, sikerült életre hívnia egy ifjúsági csoportot. Evangelizációs szolgálatokat végeztek a környező gyülekezetekben és egyházmegyékben. Amikor viszont ennek a lelkes kis csapatnak a tagjai leérettségiztek, elkerültek a faluból, mindegyik másutt kereste a megélhetését. A vasárnapi istentiszteleten kívül hetente hét-nyolc gyülekezeti alkalom is van. Ide tartozik a hittan, a biblia- és énekóra, a gyermekekkel való foglalkozások, a konfirmációra való felkészítés és a vasárnapi iskola. Az évente megrendezésre kerülő egyházmegyei bibliaversenyen a gyülekezet gyermekei általában az elsők között vannak.
Áldásos tevékenységet fejt ki a gyülekezetben a református nőszövetség, valamint van két kórus (az egyiknek felnőttek, a másiknak pedig gyermekek a tagjai), amelyek szolgálatával meghittebbé válnak az egyházi ünnepek, esküvők, keresztelők. A nagy templom kitűnő akusztikával rendelkezik, ezért 2002-től Szentháromság vasárnapján minden évben megrendezik a közeli és távoli gyülekezetek énekkarait és kórusait felsorakoztató kórustalálkozót. De hagyomány lett az évenkénti anyák napi és adventi templomi koncert, valamint az idősek napja alkalmából készített színes műsor is.
A környező településeken már nincs, de Ladmócon még van magyar nyelvű alapiskola és óvoda is. Mivel sajnos egyre kevesebb gyermek születik, így ott vannak a kérdőjelek, hogy meddig tudja az önkormányzat fenntartani az oktatási intézményeit.
A ladmóci reformátusokról el lehet mondani, hogy építkező gyülekezet – véli a lelkipásztor. Mivel 1954-től nem volt helyben lakó lelkipásztora a falunak, így a régi, lakatlanul álló parókiája teljesen tönkrement. 1995-ben határozott úgy a gyülekezet, hogy saját lelkészt kér, és ekkor kezdődött el az új parókia építése. A munkálatok hat év után, 2001 szeptemberében fejeződtek be, amikor a meghívott és megválasztott lelkipásztor családjával együtt beköltözhetett a lelkészlakba.
A gyülekezetnek aztán 2005-ben (bár nem rendelkezett elegendő pénzzel) hozzá kellett kezdenie a temploma felújításához, mert az a rossz állapota miatt kezdett egyre veszélyesebbé válni az istentiszteleti alkalmakat látogatók számára. A mennyezet beázott, potyogott a vakolat, tartógerendái a beázások következtében megroggyantak. Az elmúlt évek során kicserélték a teljes tetőszerkezetet, új tetőfedő anyag került a templomra, majd következett a villanyhálózat felújítása, aztán új vakolatot kapott a templombelső, és új ablakok és ajtók is lettek a régiek helyett, végül pedig ki lett festve belülről a templom. A munkálatokat komolyabb támogatás nélkül a gyülekezet maga oldotta meg. [A felújítás eddigi költségei cca. 2 millió koronára (hatvanhat-ezer euróra) rúgnak.]A templom külseje azonban még alapos felújításra vár – mondja a jövőbeli terveket a lelkipásztor. A gyülekezet anyagi kereteit viszont alaposan kimerítették a korábbi munkálatok, a jelenlegi helyzetben ennek a kis lélekszámú gyülekezetnek már a parókia fenntartása is egyre nagyobb gondot jelent. Előzetes számítások szerint több mint 33 ezer euróba kerülne a külső homlokzat felújítása. Ehhez keresik most a támogatást, a pályázati forrásokat, mert ezektől is függ, hogy mikortól pompázhat majd teljes szépségében Bodrogköz legnagyobb református temploma – mondta el Spisák István lelkipásztor.
Reformata, Kálvinista Szemle 2010/12
Felvidék Ma
