Advent első vasárnapjának délutánjára a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Barsi Egyházmegyéjéhez tartozó Nagyölved egyházközségbe egyházi és felvidéki sajtó-honlapok Kálvin-előadást hirdettek.
A délelőtti istentiszteleten Dr. Békefy Lajos református börtönlelkész, a Presbiter főszerkesztője hirdette az adventi örömüzenetet. A délutáni alkalmon Antala Éva helybeli lelkésznő köszöntötte a vendégeket, közöttük a szomszéd gyülekezetek lelkészeit, presbitereit és híveit, köztük Kiss Pál lelkészt, az egyházmegye esperesét és lelkész feleségét. „Kálvin és a nők” címmel a vendéglelkész tartott 28 kivetített képpel illusztrált előadást reformátorunk gazdag kapcsolatrendszeréről, aki a korabeli fejedelmi udvarok hitújítás iránt elkötelezett nagyasszonyainak vagy a hitük miatt üldözött, bebörtönzött hugenotta asszonyoknak írta bátorító, lelki gondozói leveleit. Közben megismerhettük Kálvin igehirdetései, kommentárjai alapján a bibliai nőkről, példaadó szolgálatukról alkotott, korát meghaladó nézeteit. A nagy érdeklődéssel kísért előadást követően Dr. Békefy-Röhrig Klaudia lelkésznő röviden beszámolt a női világimanap több mint 100 éves történetéről, majd a 2011. évi, a chilei asszonyok által előkészített világimanap témájáról adott tájékoztatást néhány szép diakép kíséretében. Szó esett még a chilei földrengés és bányakatasztrófa során megtapasztalt világméretű keresztyén szolidaritásról, illetve arról, hogyan formálódtak a bányászok a 700 méteres mélységben katasztrófa- és sorsközösségből hitközösséggé, imaközösséggé, s miként olvasták a nekik lejuttatott kis Újszövetséget naponta többször is. A vendégelőadók átadták a jelenlévőknek a Magyar Presbiteri Szövetség üdvözletén túl a Presbiter c. lap 750 példányát, valamint azt a néhány füzetet, ami presbiteri, gyülekezeti feldolgozásra, tanulmányozásra alkalmas módon dolgozza fel hat leckében Kálvin életét és teológiájának hangsúlyos üzeneteit.
Nagyölved és református egyházközsége a Nyugat-szlovákiai Kerület Lévai Járásának dél-nyugati csücskében található. A Garam folyásától nyugatra, a Dunától északra a hajdani Esztergom Vármegye észak-nyugati részén, a garami hátság dimbes-dombos területén terül el, a Kisalföld része. A régészeti ásatások alapján a kelták már Kr. e. 1200 körül letelepedtek a környéken. A falu régi nevét onnan kapta a szájhagyomány szerint, hogy határát a régmúltban hatalmas mocsaras nádas borította, melyben sok ölyv tanyázott, nádölyvek (az út mentén ma is látni nem egy ölyvet a fák magas ágain). Ebből származott aztán az Ölyved név és lett az évszázadok folyamán Nagyölved. A faluról az első írásos emlék, amely még a települést puszta földterületként említi, 1282-ből származik. 1295-ben már az esztergomi érsek birtokában találjuk a falut, ezután az érsekség közelségének köszönhetően a keresztény közösség egyre jobban erősödik. A mohácsi vész után a falu Mező Ölved néven szerepel, ez időben tűzként terjednek ott Luther és Kálvin tanai, a falu lakosságának majdnem egésze áttért a református vallásra. A helyi református gyülekezet keletkezését pontosan nem tudjuk, de már a 17. század első felében háborgattatott Pázmány gazdatisztjei által. A 18. században elkobozzák vagyonát, az elkobzott református egyházi javakból erős plébániát hoztak létre. Ez időben a falu lakosai nagyrészt rekatolizáltak, vagy kivándoroltak. Ekkor az egykori virágzó reformátusság annyira megfogyatkozott, elgyengült, hogy az 1784-ben készült királyi leirat már csak a maradványait találta az egykori tekintélynek. A jelenlegi református templomot 1781-ben kezdték el építeni és 1791-ben már a hívek szolgálatában állott. Tornyot 1810-ben építettek hozzá. A lelkészlak 1840-ben épült, melyet 1871-ben tetemesen átalakítottak. A valamikori harangokat 1700-ban öntették, ezeket elvitték a háborúba. A jelenlegi harangokat a gyülekezeti tagok 1921-ben öntették. A templomot 1906-ban átalakították, ekkor karzatokat is építettek bele.1913-ban szép hangú orgonát szerzett be a gyülekezet, mely még a mai napig használatban van, igaz már nagyon rossz állapotban. A II. világháború alatt is megsérült a templom, a károkat 1951 és 1955-ben tette helyre a gyülekezet. A templom felújítására fennállásának a 200. évfordulója adott alkalmat, mikor a gyülekezet igyekezett azt rendbe hozatni. A parókia felújítása már 8. esztendeje folyamatban van, a legnagyobb felújítási munkálatokat a 2005-2006-os esztendőben végezték. A Nagyölvedi Református Egyházközség a Barsi Egyházmegye anyaegyházközsége, élni akaró gyülekezetként munkálkodik.
(drb-rkl), Felvidék Ma
