“A helyzet az, ha az állampolgár nem jelenti be nekünk, hogy fölvett egy másik állampolgárságot, mi ezt ellenőrizni nem tudjuk” – nyilatkozta Grendel Gábor, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának szóvivője a Duna Televíziónak. Grendel hozzátette, hogy a törvény ugyanakkor bejelentési kötelezettsége ír elő a szlovák állampolgároknak arra az esetre, ha másik állampolgárságot szereznek; a bejelentés elmulasztása több mint háromezer eurós bírságot vonhat maga után. De a szlovák belügyminisztérium nem vizsgálhatja, hogy a szlovák állampolgárok közül felveszi-e bárki egy másik ország állampolgárságát.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke már január 3-án, az első munkanapon kérelmezte a magyar állampolgárságot. A szlovákiai kormánykoalícióban is részt vevő Most-Híd párt vezetői ugyanakkor nem folyamodnak a magyar honosításért. Egyelőre még érvényben van a szlovák ellentörvény is, ami a szlovák állampolgárság elvesztését írja elő arra az esetre, ha valaki megszerzi egy másik ország állampolgárságát. Berényi József, az MKP elnöke már január 3-án kezdeményezte a magyar honosítási eljárás megkezdését – saját szavai szerint: egy magyar párt elnökeként ezt kötelességének érezte. “A magyar parlament megadta a lehetőséget, hogy felvegyem a magyar állampolgárságot, egyben a szlovák kormányzat a kormányprogramba foglalta, hogy változtatnak az itteni ellentörvényen. Tehát a lehetőség nyitva áll, hogy megőrizzem a szlovákot és felvegyem a magyar állampolgárságot, ezrét döntöttem a kérelem leadása mellett” – nyilatkozta az MKP elnöke Duna Televíziónak. A politikus hozzátette: kizárólag érzelmi szempontból fontos számára a magyar állampolgárság megszerzése, hiszen Szlovákia nemcsak az EU-nak, hanem a schengeni övezetnek is tagja, így a második állampolgárságból gyakorlati előnye nem származik. Berényi megjegyezte: lépése egyéni döntés volt, és mindenkinek saját felelőssége eldönteni, hogyan cselekszik, amíg életben van a szlovák ellentörvény. Utóbbi jogszabályt még a Fico-kormány idején fogadták el, és ennek értelmében elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik államét felveszi. A jelenlegi szlovák kormányzat tervbe vette e jogszabály megváltoztatását, ami vélhetően enyhítést jelent, ám a módosítás elfogadásáig biztosan semmi nem jelenthető ki.
Bugár Béla, a Most-Híd párt elnöke viszont másként viszonyul a magyar állam által felkínált honosítás lehetőségéhez. A Hattól nyolcig összeállításában nyilatkozva kijelentette: nem lesz attól „nagyobb magyar”, hogy a kezében tarthatna egy papírt, amely az ő magyar állampolgárságát igazolná. Solymos László, a párt alelnöke is úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy igényelné a magyar állampolgárságot. “Nem hiszem, hogy nekem ahhoz kell a magyar állampolgárság, hogy tudjam: melyik nemzethez tartozom” – szögezte le a politikus. A parlamenti párt vezetői ugyanakkor biztosak abban, hogy még tavasszal módosítja az állampolgársági törvényt a parlament, tehát senkinek nem kell félnie attól, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát, ha felveszi a magyart is – hangzott el a Duna televízió Hattól nyolcig összeállításában.
A pozsonyi magyar konzulátuson mindaddig nem is számítanak nagyobb érdeklődésre, míg életben van a Fico-kormány által elfogadott ellentörvény. Farkas Géza konzul a politikai okok mellett a konzulátus földrajzi helyzetével is magyarázta a viszonylag csekély érdeklődést, mondván: az távol esik a magyarok által tömbben lakott területektől. Sokkal többen érdeklődtek viszont Komáromban, az anyakönyvi hivatalban, ahol szintén kezdeményezhető az egyszerűsített honosítás – mivel azonban a többség számára még nem teljesen világos az ügymenet, zömmel egyenlőre csak érdeklődnek a magyar állampolgárság feltételeiről.
A Duna Televízió összeállítása megtekinthető videogalériánkban is – ITT
Felvidék Ma
