Berényi József, az Magyar Koalíció Pártának (MKP) elnöke volt a Hír Televízió Sziluett című műsorának a stúdióvendége. A beszélgetés első témája a magyar állampolgárság felvételének a lehetősége volt, Berényi József szerint élnünk kell a történelmi eséllyel, elmulasztása történelmi hiba volna.
Csermely Péter műsorvezető: Ön benyújtotta az igényét a magyar állampolgárságra. Meglepően sok támadás érte emiatt Szlovákiában. Mire hivatkoznak, miért baj ez?
Berényi József: Így van, meglehetősen nekem esett emiatt a szlovák sajtó egy része, és sajnos, a szlovákiai magyarokból is álló vegyespárt elnöke is. Azzal vádolnak, hogy ez részemről politikai hazárdjáték, hiszen érvényben van egy szlovák törvény, miszerint ha valaki felveszi a magyar állampolgárságot, az elveszíti a szlovákot. Mások azt mondják, hogy ez egy szimpla politikai ripacskodás, és ennek nincs semmi értelme. A harmadik támadási felület az, hogy ezzel én legitimizálom a jelenlegi magyarországi kormánynál azt, amit a szlovákiai média nagyon kifogásol, elsősorban a médiatörvényt és az adótörvényeket. Mid a három támadásra természetesen van megfelelő válaszom…
Az ellenérvek közül szerintem az első a legkomolyabb. Ami a politikai ripacskodást illeti, ahhoz kétségkívül Bugár Béla, a Híd elnöke az, aki nagyon ért. De az kétségtelen, hogy ön az érvényben lévő törvények szerint elveszítheti állampolgárságát…
– Igen, de a kormánykoalíció még a helyhatósági választások előtt bejelentette, hogy módosítják a törvényt úgy, hogy nem büntetik azokat, aki felveszik más ország állampolgárságát. Ez természetesen nem csak Magyarországot érinti, hanem más országokat is. Ennek megfelelően elkészült egy módosító javaslat is, melyet az összes koalíciós párt aláírt. Én komolyan vettem az ígéretüket, és ennek megfelelően cselekedtem. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy egy törvénymódosításnak kifutási ideje is van. Februárban kellene ezt első olvasatban, márciusban pedig második olvasatban elfogadni, és akkor áprilisban már a dolgok rendben lehetnek. A magyarországi honosítási folyamat szintén három-négy hónapig tart, tehát találkozik a két dátum. Tehát részemről nincs hazardírozás. Ha a Most-Híd képviselői szerint én nem veszem figyelembe a körülményeket, akkor erre azt kell felelnem, hogy ők nem hisznek a saját érdekérvényesítési erejükben a kormányon belül. Úgy tűnik, most saját maguk bizonytalanodtak el abban, hogy be tudják-e váltani azokat az ígéreteket, amelyeket a helyhatósági választások előtt tettek.
Miért igényelte az állampolgárságot?
– Ez egy történelmi gesztus. Magyarország részéről ez egy nagyon komoly felajánlás, és vállalás az irányunkba. Ennek a visszautasítása vagy figyelmen kívül hagyása szerintem történelmi hiba lenne. Nem arról van szó, hogy az ember el akarja veszíteni a szlovák állampolgárságát. Én Szlovákiában akarok maradni és tevékenykedni a továbbiakban is. Ki tudja mikor adódik hasonló lehetőség arra, hogy kifejezzük, igenis, mi magyarok összetartozunk. Egy intézményesített kapcsolat lehet ezáltal a Kárpát-medencei magyarok között.
A szlovákoknak mi a problémájuk ezzel? A világon mindenütt ez a legtermészetesebb dolog…
– A parlamentben ült egy szlovák-svájci, egy szlovák-orosz állampolgár is, ez senkit sem zavart. Az Európai Parlamentben Szlovákia képviseletében van egy szlovák-amerikai képviselő is. A Magyarországgal szemben fenntartás így tehát kóros, és ezt társadalmilag-pszichológilag kellene elemezni. Szlovákiában nagyon sokan a történelmi kapcsolatoknak köszönhetően folyamatosan az alárendeltség és a fölérendeltség bűvös keretei között gondolkodnak. Továbbá egy 10 milliós Magyarországot látnak egy ötmilliós Szlovákiával szemben, és folyamatosan a veszélyeztetettség érzését keltik ebben az országban. Állandóan olyan képet festenek, hogy Magyarországnak valamilyen hátsó szándéka van, például visszaállítani nagy Magyarországot. A magyar diplomáciának ezeket a kérdéseket talán hangsúlyosabban kellene a nyugat-európai és európai uniós intézményekben felvetnie, és azt mondania: szlovák barátaink, vitassuk meg már végre, hogy mi bajotok van nektek Magyarországgal, mert azok a veszélyek, amelyekkel Szlovákiában érveltek, nem léteznek! Szlovákiában ugyanis folyamatosan élteik azt a hitet, hogy Magyarország veszélyt jelent.
Gyógyítható ez a betegség?
– Muszáj, mert különben a szlovákiai magyarok túlélése kérdőjeleződik meg. Ha Magyarország ellenségképként jelenik meg Szlovákiában, akkor a szlovákok szemében a szlovákiai magyarok is úgy jelennek meg. És ez a probléma így csak akkor szűnik meg, ha megszűnik a szlovákiai magyarság. Hát – tisztelet a néhány demokrata tisztességes szlovák politikus kivételnek – ez irányba menne a szlovák politikusok többsége. Ebben a helyzetben nem csak a közvetlen párbeszéd segíthet. ezeket a kérdéseket meg kell nyitni folyamatosan az európai fórumokon is.
Berényi József úgy véli, a szlovákiai magyarság megmaradása érdekében a kisebbségek létezésének jogi hátterét kell megteremteni. „Létünk jogi feltételei nem elégségesek. Ez a Magyar Koalíció Pártjának alaptézise is: jogbővítésre van szükség. Természetesen ezt szlovák partnerek nélkül nem lehet végrehajtani, ezt mi is tudjuk, de az 1993 óta tartó folyamat azt mutatja, hogy Szlovákiában csak akkor volt a nemzetiségek irányába csekély jogbővítés, ha ezt az európai intézmények előírták Szlovákia számára, vagy legalább nyomatékosan javasolták. Ezért mondjuk, hogy a szlovák demokratákkal együtt kell ezt elérnünk, de ez sajnos nem elég. Kell a harmadik, az európai segítség is, amely azt mondja: itt egy közösség megszűnőben van, ezért olyan jogi normákat kell teremteni Szlovákiában, amely lehetővé teszi a túlélésüket” – mondta az MKP elnöke.
A HírTelevízió adása teljes egészében megtekinthető videógalériánkban – ITT
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”26279″}
