Brüsszeli sajtójelentések szerint néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is. Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal,
és „nem a legszerencsésebb szimbólum” a magyar elnökséghez.”A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról …, a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor … forradalmak zajlottak Európa-szerte” – idézi Hajdú Márton magyar elnökségi szóvivőt a hírlevél. Ma megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.
A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács – Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett – épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75×120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen. A Pápai Lívia textilművész készítette szőnyegen szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.
A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.
Emlékezetesen nagy port vert fel a cseh elnökség idején felállított installáció is, amely a 27-ek Európáját az egymásról kialakított sztereotípiákkal szembesítette. Az alkotást sok elmarasztaló bírálat érte, és úgy látszik, az egykori Monarchia szellemiségét, lelkületét és ironikus-önironikus szemléletét ugyanúgy nem érti a politika, mint a térség sokféle történelmi fordulót megért országainak európai történetét.
MTI, Felvidék Ma
