A magyar kisebbségre szabott az a kisebbségi nyelvhasználati törvényjavaslat, amelyet Rudolf Chmel (Most-Híd) miniszterelnök-helyettes készített elő – állítja a tervezettel kapcsolatban közzé tett nyilatkozatában a Matica Slovenská.
Az állásfoglalás hangsúlyozza: a javaslat nem veszi figyelembe a valós helyzetet a vegyesen lakott területeken, az ott élő polgárok véleményét, a törvénytervezet inkább politikai nyilatkozat, nem a kisebbségek tényleges szükségleteinek megfogalmazása. A Matica Slovenská azt javasolja: a törvényjavaslatot csak a májusi népszámlálás adatainak ismeretében terjesszék a parlament elé, hogy figyelembe vehessék benne a vegyeslakosságú területeken élők arányait.
A Matica a nyilatkozatban arra is figyelmeztet, hogy a törvénytervezet nem tartja eléggé tiszteletben az államnyelvről szóló törvényt, amelynek az a küldetése, hogy Szlovákia minden polgára számára – nemzetiségi, vallási és szociális hovatartozástól függetlenül – a legfontosabb egységesítő és integráló erő legyen. „A törvény nem arra ösztönöz, hogy főleg a magyar nemzetiség esetében javítsa a szlovák nyelvtudás színvonalát… A tervezet jelentős mértékben elősegíteni, hogy társadalmunk egyes rétegei között elmélyüljenek a különbségek“ – fogalmazta meg fő kifogásait a Matica Slovenská, amely ezzel a véleményével nem egyedüli a szlovák társadalomban. Korábban már Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke és frakcióvezetője is hangot addott azon véleményének, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvényhez csak a 2011-es népszámlálás adatainak ismeretében szabadna hozzányúlni. A magyar nemzetiségűek létszámának várható jelentős csökkenése miatt ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentése nem a magyar nyelv hivatali használatának lehetőségét támogatná olyan településeken, ahol arányuk mostanra 20 százalék alá csökkent.
Felvidék Ma
