Január 9-én a Szent Korona hazatérésének 33-ik évfordulója alkalmából a Magyarok Szövetsége szervezésében, és a Történelmi Vitézi Rend, valamint Verőce község közreműködésével Nemzeti Feltámadásunk Ünnepe címen nagyszabású ünnepségre került sor a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola sportcsarnokában.

A rendezvényen a Szent Koronával, valamint – élve társadalmunk időszerű kérdésevel – a magyarországi alkotmányozási folyamattal foglalkozó előadások hangzottak el.
Nemzeti Feltámadásunk Ünnepének napirendje délelőtt 10 órakor kezdődött. A Magyar Történelmi Vitézi Rend bevonult a történelmi zászlókkal majd közösen elénekeltük a Magyar Himnuszt. Utána egy rövid film vetítésére került sor, melyen keresztül Molnár V. József, a Magyarok Szövetsége bölcsének a következő üzenete hangzott el.
„A magyar nemzetnek történelmi lehetősége van visszatérni ezeréves történeti alkotmányához. A Magyarok Szövetsége ebben látja a magyar nemzet biztonságos jövendőjének megteremtését. Szövetségre hívunk mindenkit, aki egyetért a jogfolytonosság helyreállításával. Történelmi alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállításával hazánk legfőbb közjogi méltósága ismét a Szent Korona lesz, amely túlmutatva önmagán a közénk született Istent, Jézust idézi meg, az ő múlhatatlan igazságát emeli trónra.“ E szavak adták meg a verőcei ünnepség gerincét.
Az ünnepség résztvevőit, akik Magyarország minden tájáról és Felvidékről, Erdélyből érkeztek, Bethlen Farkas Verőce polgármestere, valamint Benis Miklós és Nirschné Henn Edith, a Magyarok Szövetségének országos vezetői üdvözölték. Nirschné Henn Edith hangsúlyozta, hogy rendkívüli történeti pillanatban ünnepelünk, amikor Őfelsége a Magyar Szent Korona 33-éves távollét után pontosan 33 esztendeje érkezett haza azért, hogy elfoglalhassa méltó helyét a legfőbb közjogi méltóságban. Kiemelte továbbá, hogy a magyarságnak megmaradása érdekében most történelmi lehetősége van arra, hogy megújulásának útjára lépjen és az elkövetkező évszázadokra meghatározza fejlődésének irányát és létezésének alapjait, hogy bátran mondhassuk ki, jó magyarnak lenni. Ezzel az egyedülálló alkalommal most élnünk kell, amire mindnyájunk közös összefogására van szükség.
Az előadók közül elsőnek Szántai Lajos művelődéstörténész szólalt fel „A magyar Szent Korona“ című ünnepi előadásával. Szerinte a Szent Koronáról sokat tudunk, de egyet nem: hol és mikor készült. Egy viszont biztos: A világtörténelem nem ismer még egy olyan koronát, mint a Szent Korona, tehát csak onnan származhat és abból az időből, ahol, és amikor képesek voltak hasonló alkotásokat készíteni. Szerkezetileg a Szent Korona egy egységes alkotás, nem készülhetett külön az alsó része (az abroncs) és külön a felső része (keresztpántok). Közjogi szempontból a Szent Korona nem tárgy, hanem élő minőség, személyiséggel rendelkezik. Minden hatalom tőle származik, a király csak a Szent Korona nevében gyakorolta, gyakorolhatta hatalmát, de csak az a király, amely a Szent Koronával volt megkoronázva. Benne összpontosul a magyarok mindenkori élete és szabadságra való joga. A magyarság csak úgy tudta megtartani szabadságát, hogy a Szent Korona által képviselt ősi jogaira hivatkozott.
Prof. Dr. Papp Lajos „Magyarságtudat 2011“ című ünnepi felszólalásában a magyarok küldetésével a Kárpát-medencében foglalkozott és arra a megállapításra jutott, hogy mi ide nem jöttünk, mi itt vagyunk. Rámutatott többek között arra, hogy minden népnek van története, és ha nincs, talál magának. A mi nemzetünk történetének megalapítói Hunor és Magor, akik az aranyszarvas nyomába eredve – ellentétben például Romulus és Rémus történetével – testvéri szeretettel alapozták meg a magyarság őstörténetét. A magyarság mai helyzetével kapcsolatban az előadó azt mondta, hogy a nemzet azért beteg, mert egymást tesszük beteggé. Ennek az állapotnak orvoslása érdekében össze kell fognunk, egyet kell gondolnunk, egy célra kell törekednünk.

A déli szünet után az ünnepség film vetítésével folytatódott, mely a Szent Korona menekítését és 1978 január 6-i hazatérését mutatta be. Ezt követően vitéz Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesülete elnökének nagy sikerű előadása következett a Szent Korona 1944 – 45 évi kimenekítéséről „A Szent Korona titkai“ címmel. Előadásában kiemelte a Koronaőrök, különösképpen akkori parancsnokuk, Pajtás Ernő ezredes szerepét a Szent Korona Magyarországról való kimenekítésében és biztonságba helyezésében először az amerikai szövetséges csapatoknál, majd az Egyesült Államokban. Vitéz Woth Imre rámutatott arra, hogy a Szent Korona és vele együtt a koronázási ékszerek nem hadizsákmányként kerültek idegen földre, hanem önkéntes, védelmi aktusként. Ennek következtében az Egyesült Államokban a Szent Korona politikai menedékjogot élvezett. Ezért is volt lehetséges, hogy 1978-ban Carter elnök egyoldalú határozata nyomán, a kongresszus egyébként szükséges beleegyezése nélkül, visszakerülhetett hazánkba.
Az ünnepség utolsó felszólalójaként Zétényi Zsolt mondta el néhány gondolatát Magyarország történeti alkotmányáról. Ünnepi előadásában beszélt íratlan alkotmányunk egyes alkotóelemeiről, így a vérszerződésről, az Aranybulláról, az 1351. évi ősiségi törvényről, a Pragmatica Sanctióról, az 1848-as sarkalatos törvényekről. Véleménye szerint Magyarország ma, 1944 után először van abban a helyzetben, hogy szabadon dönthet alkotmányos berendezkedéséről. Kihangsúlyozta, hogy a mostani alkotmányozási folyamatban születő „új törvény“ ne az „alkotmány“, hanem az „alaptörvény“ nevet viselje, és feltétlenül rendelkezzen az ezeréves íratlan alkotmányunk, a Történeti Alkotmányunk jogfolytonosságáról. Ezt a kijelentést az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága által kidolgozott „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei“ sajnos nem tartalmazza.
A Nemzeti Feltámadásunk Ünnepe befejező aktusaként a résztvevők az alábbi közös fogadalmat tették:
„Teremtő Istenünk!

Mi, magyar emberek, ennyi vérzivataros évszázad után, Szent Színed elé járulva kérünk, hogy végtelen szeretetedet kifejezve irántunk, segíts nekünk visszatalálni őseink útjára. Segíts nekünk, teljes szívünkkel óhajtott Szent Koronánk védelme alá hazaérkezni. Segíts nekünk Történelmi Alkotmányunk jogfolytonosságát helyreállítani. Mi esküszünk, hogy e szent, magyar nemzeti cél érdekében, félelmet nem ismerve, mindent megteszünk. Isten minket úgy segéljen.“
Benis Miklós, a Magyarok Szövetségének országos vezetője szerkesztőségünknek úgy foglalta össze az ünnepség célját, hogy ez egy állomása annak az útnak, amelyen 2009 augusztusában Bösztörpusztán indultunk el. Az akkori kormánytól azt kértük, kezdje el az alkotmányozás folyamatát. Azóta Magyarországnak új kormánya van, amely megkezdte az alkotmányozás folyamatát. „A Magyarok Szövetsége összefogja a nemzeti erőket, hogy a magyar nemzet visszatérhessen elődei útjára. Jogfolytonosságot kívánó állásfoglalásunkhoz ezrek csatlakoztak, akik most Verőcén nyilvánították ki azt a legfőbb vágyukat, hogy a Szent Korona foglalja el méltó helyét a közjogi méltóság csúcsán“ – fejezte be értékelő összefoglalását Benis Miklós.
A rendezvényről készült fényképek megtekinthetőek a Képgalériánkban. 

Felvidék Ma, szöveg és fényképek: Práznovszky Miklós