A Történeti Alkotmányt Helyreállító Szövetség (TAHSZ) 2011. március 5-én szombaton a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában (a Magyarok Házában) Történelmi Alkotmányunk a Szent Korona Alkotmánya címmel megtartotta első országos értekezletét. Az egész napos rendezvény végén közös felhívást fogalmazott meg az alkotmányozási folyamat ügyében, amelyet a Magyar Országgyűlésnek és a közjogi méltóságoknak megküldenek.
A TAHSZ 2011. január 9-én elfogadott és kiadott felhívásával kezdte meg szervezését. Ebben a dokumentumban Alkotmány-helyreállító Szövetségbe hívott minden társadalmi szervezetet és személyt, akik tudják, vagy csak érzik, hogy Magyarországnak most kell visszatérnie arra az útra, ahonnan letérve piaci termékké válhatott az, amitől magyar a magyar! A föld, a víz, a levegő, a napfény és minden, ami abban van.
A 2011. január 29. szintén a Magyarok Házában megtartott gyűlésen a Magyar Nemesi Rend Mozgalom, a Fejér Szövetség, a Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (MAREVOSZ) és további társadalmi szervezetek, illetve magánszemélyekhez mint alapító tagokhoz a magyar történelmi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezet is csatlakozott.
Az elmúlt hétvégi országos értekezlet délelőtti napirendje keretén belül előadások hangzottak el, amelyek a megjelent szövetségeseket és a szövetséghez csatlakozni szándékozókat a TAHSZ célkitűzéseiről és az országgyűlésben napjainkban zajló alkotmányozási folyamat időszerű állásáról voltak hivatottak tájékoztatni. Dr. Zétényi Zsolt és Dr. Szőllősi József összehasonlítást nyújtottak az alkotmánynak nevezett törvények (sztálini, köztársasági) és a készülő törvény eddig ismert fejezetei között. Dr. Horkovics-Kováts János és Dr. Bór Ferenc, a szövetség szószólói, arról szóltak, mit, hol és hogyan tehetünk/tegyünk közösen 2011. április közepéig, amíg a kormány alkotmányozni kíván, azaz országgyűlés általi elfogadására kívánja bocsátani az alkotmány szövegének tervezetét.
A délutáni hozzászólások és javaslatok összegezése után közös határozati javaslat kidolgozására és megvitatására, majd kihirdetésére került sor. Dr. Boór Ferenc összefoglaló beszédében kihangsúlyozta, hogy a szövetség nem szándékozik erőszakot alkalmazni céljai elérése érdekében, hanem békés úton, mindnyájunk közös egyetértése alapján és az illetékes szervek megszólításával szeretné kifejezni szándékait a jövőben alkalmazandó alkotmány tárgyában.
A Történeti Alkotmányt Helyreállító Szövetség első, 2011. március 5-én Budapesten megtartott értekezlete az alábbi hatpontos felhívást fogadta el:
1. Magyarországnak van Alkotmánya, mely hosszú évszázadokig, 1944. március 19.-ig, a német megszállásig (de facto) hivatalosan is érvényben volt és (de jure) alapjogi értelemben érvényben is van.
2. Nem „alkotmányozni” kell, hanem a magyar nemzettestet védelmező történelmi magyar Alkotmányt kell helyreállítani.
3. Sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozás (így a jelenlegi kormány vagy az országgyűlés) nem alkotmányozhat. Törvénytelenség jogot nem alapít.
4. Minden magyar érzelmű személyt, választott képviselőt, helyi közösséget, szervezetet, mozgalmat, nemzetfenntartó erőt történelmi Alkotmányunkat helyreállító szövetségek létrehozására hívunk.
5. Felszólítjuk a Magyar Országgyűlést, közjogi méltóságokat, közhatalmi ágak közszolgáit, hogy az Alkotmány és Törvény (alap-, fő-, sarkalatos törvény…) fogalmát megnyilatkozásaikban, indítványaikban és különösen a köztájékoztatásban egyértelműen különböztessék meg!
6. A jogfolytonosság értelmében a Magyar Országgyűlés törvényben állítsa helyre Magyarország történelmi alkotmányát! Az országgyűlés abban a törvényben, amelyet a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása céljából hoz, egyidejűleg helyezze hatályon kívül az 1949. évi XX. törvényt!
Az értekezlet résztvevői egyben követelik, hogy a jelen Felhívást, mint közindítványt, az átvételét követő első nyilvános országgyűlési ülésnapon a házelnök olvassa fel!
Práznovszky Miklós, Felvidék Ma
A szerző felvételei
