magyar-szlovak04

Szlovákiában az új magyar alaptörvény kihirdetése kapcsán elsősorban annak vitatott kitételeit kifogásolja a sajtó, de a politikusok is. Fő helyen azt emelik ki, hogy lehetőség nyílik olyan választójogi törvény elfogadására, amely adhat szavazati jogot a határon túli magyaroknak is. Egységesen hallgat viszont a média és a politika arról, hogy választójoga a határon túli szlovák állampolgárságú szlovákoknak is van.

Felrója a szlovák sajtó és politika a magyar alaptörvénynek, hogy bevezetőjében említi Istent és a kereszténységet, mint a magyar nemzet szellemi egységének alapját; ugyanezt a szlovák alkotmány mint a Cirill és Metód hittérítők szellemi örökségének továbbvitelét fogalmazza meg.
Felrója továbbá a magyar alaptörvénynek, hogy úgy fogalmaz: az állam köteles védeni az emberi életet, a megfoganás pillanatától. A szlovák alkotmány 15. cikkelye meg azt mondja: „Mindenkinek joga van az élethez. Az emberi életet már a megszületés előtt védeni kell.”
A házasság férfi és nő köteléke – fogalmaz a magyar alaptörvény. A házasságot, a szülői státust és a családot Szlovákiában is az alaptörvény védi (41. cikkely); azt, hogy házasság alatt kizárólag férfi és nő szövetségét kell érteni, a családjogi kódex rögzíti. E vonatkozásban a szlovák törvényhozás több nemzetközi dokumentumot csatolt fenntartással fogadott el, elsősorban kereszténydemokrata kezdeményezésre.
Felrója a magyar alaptörvénynek Szlovákia, hogy az alkotmánybíróság nem bírálhatja felül a költségvetés, az adók és vámilletékek mértékét egészen addig, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá. A szlovák alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény sem teszi lehetővé, hogy az alkotmánybíróság felülbírálja a költségvetést, az adók, járulékok, illetékek, vámok mértékét. Helyi általános érvényű rendeletek esetében is legfeljebb a törvényességüket vizsgálhatja meg. A szlovák alkotmány vagy végrehajtó törvény semmilyen gazdasági mutatóhoz nem köti ezt a „tilalmat”.
Kifogásolja a szlovák sajtó és politika, hogy a magyar alaptörvény bírósági felügyeleti szervet hoz létre, melynek elnökét a parlament fogja megválasztani. A szlovák alkotmány is tartalmazza e bírósági felügyeleti szervet (Súdna rada SR – 141.a cikkely). Szlovákiában az Igazságügyi Tanács elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az Igazságügyi Tanács 8 tagját az ország bírái választják, 3 tagot a parlament választ, hármat az államfő delegál, hármat pedig a mindenkori kormány. A köztestületben a bírósági ágazaton kívül érkezett tagok így többségben vannak.
Kifogásként emlegetik Szlovákiában, hogy az államfőnek jogában áll majd feloszlatni a parlamentet, ha az Országgyűlés március 31-ig sem lesz képes költségvetést jóváhagyni. A szlovák köztársasági elnök is feloszlathatja a parlamentet, ha a megalakult kormány hat hónapon keresztül nem tudja elfogadtatni programnyilatkozatát; ha a parlament három hónapon át nem dönt olyan előterjesztésről, melyet a kormány bizalmi szavazással kötött össze; ha a parlament három hónapon át nem képes határozatot hozni, bár ülését-üléseit rendszeresen megtartja, vagy ha a parlament hosszabb szünetet tart, mint amennyit az alkotmány számára lehetővé tesz.
Kiemeli a szlovák sajtó a magyar alaptörvényből, hogy a nyugdíjrendszer módosításához 2012 után kétharmados többségre lesz szükség Magyarországon, s azt is, hogy a forintot mint nemzeti valutát szintén alkotmányos többséggel válthatja majd az euró. Az utóbbi esetben – mivel nemzetközi szerződésről van szó Szlovákiában is – szintén alkotmányos, azaz háromötödös többség kellett a szlovák parlamentben is.

Gyurkovits Róza