nepszamlalas2011-02

Mivel elérkezett a népszámlálás napja, portálunk még egyszer emlékeztet a legfontosabb tudnivalókra, melyek összefoglalására Tóth Károlyt, az SZMK koordinátorát kértük fel.

“A népszámlálásról szóló törvény értelmében öt nyelven (szlovák, magyar, roma, ruszin, ukrán) jelenik minden hivatalos írásos anyag a népszámlálással kapcsolatban (a webes kitöltési felületen még angolul is). Ezek a következők: a három adatlap, a kitöltési útmutató és a Statisztikai Hivatal szórólapja is.
Hogy ez mennyire így van, mutatja az is, hogy már egy hónapja kikértük ezeket a Statisztikai Hivataltól, és megtalálhatók népszámlálási honlapunkon, a www.nepszamlalas2011.sk, http://nepszamlalas2011.sk/ a Kitöltési útmutató és az Adatlap minta rovatban.
Megítélésem szerint, nagyon fontos kérdésről van szó (amit, hangsúlyozom, a törvény is biztosít), hogy az anyanyelvünkön tölthessük ki az adatlapokat, és ehhez minden információt az anyanyelvünkön is megkapjunk. Érthetetlen, hogy Dél-Szlovákiában a magyarok által is lakott településeken, ha már elkészítették, miért nem kézbesítették magyar nyelven is a szórólapot. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánya keretében 340 000 tájékoztató füzetet juttat el minden dél-szlovákiai háztartásba május elején magyar nyelven, hogy magyarul is megszólítsuk azokat, akiknek magyar kötődése is van.
Ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a magyar nyelvű adatlapokat május 13-a után a kérdezőbiztosoktól kérni kell (!), ők nem tudhatják, hogy ki a magyar nemzetiségű, de miután kértük azt, kötelesek magyar nyelvű adatlapot adni. A magyar nyelvű adatlapokat a 2001-es népszámlálás adatai alapján kellett bebiztosítaniuk a polgármestereknek.
Talán még annyit jegyeznék meg, hogy a népszámlálásról szóló nemzetközi konferenciánkon kissé keveredett a szlovákiai és a magyarországi rendszer. Félreérthető volt, hogy mire kötelező és mire nem kötelező válaszolni az adatlapon. Szlovákiában a személyi kérdőíven minden kérdésre köteles minden szlovák állampolgár válaszolni, tehát ez a nemzetiségre, az anyanyelvre, a leggyakrabban használt nyelvre és a felekezeti hovatartozásra is vonatkozik” – összegezte a legfontosabbakat Tóth Károly.